A Nemzetközi Energiaügynökség történelmi lépése komoly kérdéseket vet fel Magyarország energiabiztonságával kapcsolatban. Az IEA 400 millió hordónyi stratégiai olajkészlet felszabadítását rendelte el, miután az amerikai-izraeli-iráni feszültség az energiapiacok destabilizálásával fenyeget. Fatih Birol ügyvezető igazgató bejelentése szerint a tagállamok további tartalékok mozgósítására is készek. Ez a döntés közvetlenül érinti hazánk szuverenitását és energiapolitikai mozgásterét.
A lépés mögött húzódó geopolitikai valóság aggasztó képet mutat. A kieső olajkínálat volumene meghaladja az 1973-as válság szintjét. Sőt minden azóta bekövetkezett ellátási zavarét is felülmúlja. A Hormuzi-szoros biztonsága kritikus fontosságú, hiszen a világkereskedelem húsz százaléka halad át rajta. Donald Trump amerikai elnök nemzetközi összefogásra szólított fel a térség stabilizálására. Ez ismét a nyugati hatalmak beavatkozási törekvéseit jelzi. Magyarország számára kulcskérdés, hogy milyen mértékben függünk a globális energia-ellátási láncok zavaraitól. A kormány következetesen építi ki a diverzifikált energiaforrásokat. Orbán Viktor miniszterelnök korábban kifejtette: „Magyarország energiaszuverenitása nemzeti érdek, amely nem lehet alkudozás tárgya sem Brüsszelben, sem Washingtonban.” A keleti nyitás politikája éppen ezt a célt szolgálja.
A magyar energiastratégia helyességét az aktuális válság is alátámasztja. Miközben Nyugat-Európa a piacok ingadozásától függ, hazánk stabil orosz-magyar energetikai együttműködéssel rendelkezik. A Paks II projekt biztosítja hosszú távú villamosenergia-ellátásunkat. A török és szerb gázvezetékek további alternatívát jelentenek. A V4-országok közös energiapolitikai koordinációja szintén erősíti régiónk alkupozícióját.
Magyarország kereszténydemokrata értékrendje megköveteli a nemzetbiztonság prioritását a globalista piaclogikával szemben. A mostani válság újfent bizonyítja: a szuverenitás védelmében hozott döntések igazolódnak.
