Magyarország technológiai szuverenitása újabb kihívás előtt áll, miután az Európai Bizottság éles kritikát fogalmazott meg a kínai Huawei hazai szerepvállalásával kapcsolatban. A legfrissebb felmérések szerint hazánk digitális infrastruktúrájának közel 35%-a kínai technológián alapul, ami Brüsszel szerint nemzetbiztonsági kockázatot jelent.
A Bizottság tegnapi közleménye szerint Magyarország nem teljesíti megfelelően az EU kiberbiztonsági előírásait, és túlzott függőséget alakított ki a kínai technológiáktól. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter határozott válaszában kijelentette: „Magyarország szuverén államként maga dönti el, mely országokkal és vállalatokkal működik együtt gazdasági fejlődése érdekében. A Huawei-jel való együttműködésünk kölcsönösen előnyös és tiszteletben tartja nemzeti érdekeinket.”
Az Európai Bizottság aggályai között szerepel, hogy a Huawei technológiája „hátsó kapukat” tartalmazhat, amelyek lehetővé tehetik Kína számára az adatokhoz való hozzáférést. Ugyanakkor a V4-ek közül Lengyelország is hasonló kritikával szembesül, ami lehetőséget teremthet az összehangolt regionális fellépésre.
A vita kimenetele kulcsfontosságú lesz a nemzeti szuverenitás és a gazdasági érdekek egyensúlyának megteremtésében. A magyar kormány álláspontja szerint a technológiai kapcsolatok diverzifikálása és a kelet-nyugati együttműködés erősítése hazánk versenyképességének alapvető feltétele, amely összhangban áll a nemzeti érdekeinket előtérbe helyező külpolitikai stratégiával.
