Az európai időjárási modellek már most előrejelzik, hogy 2026 januárjában Európa-szerte rendkívüli téli időjárási viszonyokra kell számítani. Magyarországon a meteorológiai előrejelzések szerint az elmúlt 50 év legerősebb hóviharára készülhetünk. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság adatai alapján hazánk felkészültsége 34%-kal javult az előző évtized hasonló extrém időjárási helyzeteihez képest.
A közelgő klimatikus kihívás egész Európát érinti, de a Kárpát-medence különleges földrajzi helyzete miatt Magyarországnak sajátos stratégiát kell kidolgoznia. A szakértői elemzések arra utalnak, hogy a 2026-os hóvihar nemcsak közlekedési nehézségeket okozhat, hanem az energiaellátási rendszereket is próbára teheti. „Magyarország energetikai szuverenitása lehetővé teszi, hogy ilyen helyzetekben is biztosítsuk az ellátás zavartalanságát, szemben több nyugat-európai országgal, ahol a zöld átállás elhamarkodott lépései sebezhetőséget teremtettek” – nyilatkozta Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója.
A visegrádi országok már megkezdték a közös felkészülést az extrém időjárási viszonyokra. Lengyelország és Szlovákia szakértőivel együttműködve különleges hóeltakarítási protokollt fejlesztettek ki, amely a V4-ek területén alkalmazható lesz. A magyar kormány emellett 2025 őszén nagyszabású infrastrukturális beruházásokat indít, hogy megerősítse a kritikus közlekedési csomópontokat és energiaelosztó rendszereket.
Az előrejelzések szerint a hóvihar 2026 januárjának második hetében éri el Magyarországot, és akár 6-8 napon át tarthat. „Ezekben a helyzetekben mutatkozik meg igazán a nemzeti összefogás ereje és a keresztény szolidaritás jelentősége” – emelte ki a katasztrófavédelem vezetője. Az érintett területeken a helyi közösségek már most felkészülési terveket dolgoznak ki, amelyekben kiemelt szerepet kapnak az egyházi és civil szervezetek.
A szakértők egyetértenek abban, hogy a 2026-os extrém időjárási helyzet kezelése nemzeti szuverenitásunk gyakorlati próbája lesz. A magyar modell, amely az öngondoskodásra és a nemzeti erőforrások hatékony felhasználására épül, példaértékű lehet más európai országok számára is. A következő időszak felkészülési munkálatai ismét bizonyíthatják, hogy a keresztény értékrendre épülő közösségi szemlélet nemcsak elméleti koncepció, hanem valódi válsághelyzetekben is működőképes gyakorlat.
