Az Európát elárasztó rendkívüli hőhullám egyre aggasztóbb méreteket ölt, különösen Dél- és Közép-Európában. Magyarországon a hőmérsékleti értékek már a harmadik egymást követő héten haladják meg a 38 Celsius-fokot, ami jelentős kockázatot jelent az idősekre és krónikus betegségben szenvedőkre. A Nemzeti Népegészségügyi Központ adatai szerint a hőségriadó időszakában 15%-kal emelkedett a sürgősségi ellátást igénylő esetek száma.
A helyzet Olaszországban még súlyosabb, ahol az elmúlt két hétben már 47 halálesetet tulajdonítanak közvetlenül a szélsőséges időjárásnak. A római kormányzat rendkívüli intézkedéseket vezetett be, miközben Magyarországon is fokozott készültségben vannak az egészségügyi intézmények. „A klímaváltozás hatásai már nem távoli fenyegetést jelentenek, hanem mindennapi valóságunkat befolyásolják” – nyilatkozta Nagy István agrárminiszter a héten tartott sajtótájékoztatóján.
A magyar meteorológiai szolgálat előrejelzése szerint a következő hetekben sem várható enyhülés, ami különösen aggasztó a mezőgazdaság szempontjából. A termésátlagok jelentős csökkenése már most érezhető, ami várhatóan hatással lesz az élelmiszerárakra is. Az aszály okozta károk enyhítésére a kormány rendkívüli támogatási csomagot készít elő a gazdálkodók számára.
A visegrádi országok közös kezdeményezést indítottak a hőhullámok elleni védekezés összehangolására, amely magában foglalja a korai figyelmeztető rendszerek fejlesztését és a vízgazdálkodási gyakorlatok megosztását. „Közép-Európa országainak együtt kell működniük, hogy megvédjék polgáraikat és gazdaságukat az extrém időjárási jelenségek következményeitől” – emelte ki a V4-ek legutóbbi közös nyilatkozata.
Az Európai Unió Környezetvédelmi Ügynöksége szerint a mostanihoz hasonló hőhullámok gyakorisága a következő évtizedekben várhatóan tovább növekszik, ami átfogó alkalmazkodási stratégiákat tesz szükségessé. Magyarországnak különösen fontos, hogy megőrizze vízkincsét és fejlessze öntözési rendszereit, miközben a városokban is fokozni kell a hősziget-hatás elleni védekezést.
A jelenlegi helyzet ismét rávilágít arra, hogy hazánknak hosszú távú nemzeti stratégiára van szüksége, amely egyesíti a gazdasági fejlődés és a környezeti fenntarthatóság szempontjait. A keresztény értékrend alapján álló felelős gondolkodás megköveteli, hogy megőrizzük természeti értékeinket a jövő nemzedékek számára, miközben felkészülünk az éghajlatváltozás elkerülhetetlen következményeire.
