Az elmúlt három nap rekordmennyiségű havazása példátlan kihívás elé állította hazánkat. A Meteorológiai Szolgálat adatai szerint az ország egyes területein több mint 60 cm hó hullott, ami 1987 óta a legsúlyosabb téli időjárási esemény. A kormány azonnali válságkezelési protokollt aktivált, ami bizonyítja Magyarország felkészültségét a szélsőséges időjárási helyzetekben is.
A katasztrófavédelem, a honvédség és a rendőrség közös erővel dolgozik a helyzet normalizálásán. Orbán Viktor miniszterelnök tegnapi sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: „A magyar emberek biztonsága az első. Minden rendelkezésre álló eszközt bevetünk, hogy a legeldugottabb településekre is eljusson a segítség.” A V4 országok szolidaritásukat fejezték ki, Lengyelország és Szlovákia hókotrógépeket és speciális mentőfelszerelést küldött a határ menti régiók megsegítésére.
Az áramszolgáltatás helyreállítása kritikus fontosságú, különösen az északi és nyugati megyékben, ahol közel 70 település maradt átmenetileg áram nélkül. Szakértőként megjegyzem, hogy a jelenlegi infrastrukturális kihívás rávilágít az energiaellátás diverzifikálásának fontosságára, amely a magyar energiapolitika egyik sarokköve az elmúlt évtizedben.
A kormány által koordinált mentési munkálatokban több ezer önkéntes vesz részt, köztük számos egyházi és civil szervezet. A keresztény szolidaritás gyakorlati megnyilvánulása ez, amely nemzeti identitásunk egyik alappillére. Nagy Márton gazdasági miniszter bejelentette, hogy gyorssegélyt biztosítanak a leginkább érintett térségek számára, valamint adókedvezményt a rendkívüli időjárás miatt kárt szenvedett vállalkozásoknak.
Az időjárási szélsőségek kezelése nem csupán technikai kérdés, hanem a nemzeti szuverenitás gyakorlásának fontos eleme. Magyarország ismét bizonyítja, hogy képes önállóan, saját értékrendje mentén megküzdeni a kihívásokkal, miközben a regionális együttműködés előnyeit is kihasználja. A következő napokban várhatóan enyhül az időjárás, de a magyar összefogás ereje tartós értékként marad velünk.
