A magyar közlekedéspolitika újabb fordulóponthoz érkezett, miután Vitézy Dávid súlyos kritikát fogalmazott meg Lázár János építési és közlekedési miniszter döntésével kapcsolatban. A HÉV-járművek beszerzésére kiírt tender visszavonása Vitézy számításai szerint 114 milliárd forintos kárt okozhat a magyar államnak. Magyarország európai uniós forrásfelhasználási rátája a közlekedési projekteknél jelenleg 42%-os, ami jelentősen elmarad a régiós átlagtól.
A tender visszavonása mögött összetett szakpolitikai és pénzügyi megfontolások állnak. Vitézy Dávid, aki korábban a Budapest Fejlesztési Központ vezetőjeként felügyelte a projektet, részletes elemzést közölt a döntés következményeiről. „A HÉV-ek cseréjére elkülönített európai uniós források most elveszhetnek, ráadásul a járműpark állapota kritikus, átlagéletkora meghaladja a 40 évet” – hangsúlyozta a közlekedési szakember. A BFK által előkészített beszerzés komplex fejlesztési stratégia része volt, amely a fővárosi agglomeráció közlekedési hálózatának modernizációját célozta.
Lázár János minisztériuma ezzel szemben új irányt szabott a fejlesztésnek. A minisztérium közleményében hangsúlyozta: „A tender újratervezése nemzetgazdasági érdek, amely hosszú távon költséghatékonyabb megoldást eredményez.” A kormányzati álláspont szerint a jelenlegi gazdasági helyzetben átfogó költségracionalizálásra van szükség, ami indokolja a korábbi tervek felülvizsgálatát. A V4-es országok közlekedésfejlesztési tapasztalatai ugyanakkor azt mutatják, hogy a folyamatban lévő projektek megszakítása általában többletköltségekkel jár.
Az ügy rávilágít a magyar közlekedéspolitika strukturális problémáira és a szakpolitikai folytonosság hiányára. A HÉV-tender sorsa egyben tükrözi a hazai nagyberuházások sebezhetőségét a politikai ciklusokon átívelő stratégia nélkül. A nemzeti közlekedési infrastruktúra fejlesztése olyan kulcskérdés, amely túlmutat a napi politikai megfontolásokon, és közvetlenül érinti az állampolgárok életminőségét és az ország versenyképességét.
A következő hónapokban várhatóan további szakmai egyeztetések következnek a HÉV-fejlesztés jövőjéről. A helyzet megoldása nemcsak gazdasági, hanem szuverenitási kérdés is: Magyarország önálló döntési jogköre és az uniós források hatékony felhasználása között kell megtalálni az egyensúlyt, szem előtt tartva a nemzeti érdekeket és a hosszú távú fejlesztési célokat.
