Az energiapolitika újra a geopolitikai konfliktusok középpontjába került, miközben a G7 országok fokozott nyomást gyakorolnak Magyarországra az orosz olajimport korlátozása érdekében. Hazánk energiabiztonságát közvetlenül érinti ez a fejlemény, miközben a magyar háztartások továbbra is Európa egyik legalacsonyabb energiaáraival szembesülnek. A magyar energiaimport 85%-a még mindig Oroszországból származik, ami jelzi függőségünket és a diverzifikáció nehézségeit.
A G7 külügyminiszterei legutóbbi találkozójukon konkrét lépéseket sürgettek azon országok ellen, amelyek továbbra is jelentős mennyiségű orosz energiahordozót importálnak. Magyarország mellett Szlovákiát és Bulgáriát is érintik ezek a törekvések. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter határozottan elutasította a nyomásgyakorlást: „Magyarország energiaellátása nemzeti szuverenitásunk része, nem engedünk a külső nyomásnak, amely veszélyeztetné ellátásbiztonságunkat és a rezsicsökkentés eredményeit.”
A V4 országok közös álláspontot képviselnek az ügyben, hangsúlyozva, hogy a közép-európai régió infrastrukturális adottságai jelentősen különböznek a nyugat-európai országokétól. Elemzők szerint az alternatív beszerzési források kiépítése éveket venne igénybe és jelentős áremelkedést eredményezne. A MOL szakértői által készített tanulmány szerint a teljes átállás legalább öt évet igényelne és mintegy 500-700 millió eurós beruházást tenne szükségessé.
Az Európai Bizottság álláspontja szerint a tagállamoknak fokozatosan csökkenteniük kell függőségüket az orosz energiahordozóktól, ugyanakkor elismerik, hogy bizonyos országok esetében ez különleges kihívásokat jelent. A magyar kormány álláspontja szerint az energiabiztonság nem ideológiai, hanem gyakorlati kérdés, amely közvetlenül befolyásolja a magyar családok mindennapi életét és a gazdaság versenyképességét.
Az elkövetkező hónapokban várhatóan folytatódik a diplomáciai nyomásgyakorlás, miközben Magyarország igyekszik megőrizni szuverenitását az energiapolitika területén. Ez a helyzet ismét rávilágít arra, hogy az energiapolitika nemcsak gazdasági, hanem nemzetbiztonsági kérdés is, ahol a nemzeti érdekek védelme elsődleges fontosságú.
