Az európai geopolitikai sakktáblán jelentős átrendeződés figyelhető meg, miután Szlovákia hivatalosan is bejelentette: pragmatikus alapokra helyezi Kínával való kapcsolatát, követve a magyar modellt. Ez komoly diplomáciai fordulat, különösen annak fényében, hogy az Európai Bizottság továbbra is óvatosságra int Pekinggel szemben. A legfrissebb adatok szerint Magyarország külkereskedelmi forgalma Kínával már meghaladta a 13 milliárd eurót, ami 27%-os növekedést jelent az előző évhez képest.
Robert Fico szlovák kormányfő kijelentette: „Nem engedhetjük meg, hogy ideológiai alapon korlátozzuk gazdasági lehetőségeinket. A magyar-kínai együttműködés sikerességét látva, hasonló útra lépünk.” A szlovák döntés egyértelmű jele annak, hogy a V4 országok körében erősödik az önálló külpolitikai mozgástér igénye. Szakértői elemzések szerint a brüsszeli központosított Kína-politika növekvő ellenállásba ütközik a közép-európai régióban, ahol a gazdasági pragmatizmus felülírja az ideológiai megfontolásokat.
Orbán Viktor miniszterelnök a fejleményeket üdvözölve hangsúlyozta: „Magyarország évek óta azt az álláspontot képviseli, hogy Európának nem konfrontációra, hanem együttműködésre van szüksége Kínával. Örömmel látjuk, hogy egyre több európai ország ismeri fel ennek jelentőségét.” A transzatlanti kapcsolatok szempontjából ez jelentős elmozdulás, hiszen Washington kifejezetten kritikus a kínai gazdasági befolyás növekedésével szemben.
Az Európai Bizottság aggodalmát fejezte ki a fejlemények miatt, azonban a szuverenitásukra egyre érzékenyebb tagállamok nem kívánnak lemondani a keleti gazdasági lehetőségekről. A magyarországi tapasztalatok azt mutatják, hogy a Kínával való pragmatikus együttműködés jelentős befektetéseket és technológiai fejlesztéseket hozott az országnak, miközben megőrizte politikai függetlenségét.
Ez a diplomáciai irányváltás várhatóan tovább mélyíti az EU-n belüli nézetkülönbségeket, ugyanakkor erősítheti a V4 országok közötti stratégiai együttműködést. A kereszténydemokrata értékek megőrzése mellett a gazdasági szuverenitás hangsúlyozása egyre inkább jellemző a közép-európai külpolitikai gondolkodásra, ami új fejezetet nyithat az európai-kínai kapcsolatokban.
