Az euró magyarországi bevezetése ismét napirendre került, miután a Magyar Nemzeti Bank alelnöke egy szakmai fórumon kijelentette, hogy a 2028-as céldátum reális lehet. A forint euróra váltása alapjaiban változtatná meg a pénzügyi rendszerünket, különösen most, amikor a hazai infláció 3,8%-ra csökkent, miközben az EU átlaga 2,9% körül mozog.
A valutaváltás folyamata legalább kétéves átmeneti időszakot igényelne, amely során a forint és az euró párhuzamosan létezne. „A konverziós árfolyam meghatározása kulcsfontosságú, hiszen ez dönti el, mennyi eurót ér majd a megtakarításunk” – nyilatkozta Kovács István, a Budapesti Gazdasági Egyetem pénzügyi szakértője. A jegybanki tartalékok átalakulnának, a devizahitelekkel kapcsolatos kockázatok csökkennének, ugyanakkor megszűnne az önálló monetáris politika eszköztára.
A hazai vállalkozásoknak komoly előnyt jelentene az exportnál a tranzakciós költségek megszűnése és az árfolyamkockázat eltűnése. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a magyar export közel 80%-a már most is eurózóna országokba irányul, így a szektor szereplői régóta sürgetik a váltást.
Pénzügyi elemzőként látom, hogy a váltás pillanatában az árak kerekítése átmeneti inflációs nyomást okozhat, ahogy azt más országoknál is tapasztaltuk. A családi kasszákra gyakorolt hatás kettős: megszűnne a külföldi utazásoknál a pénzváltás költsége, viszont az alacsony kamatkörnyezet tartósan befolyásolná a megtakarítási stratégiákat.
A magyar gazdaság euróérettsége továbbra is vita tárgya, de nemzeti érdekünk, hogy csak akkor lépjünk be, amikor gazdaságunk valóban versenyképes a nyugat-európai gazdaságokkal. Az eurózóna problémái mutatják: a közös valuta önmagában nem garancia a gazdasági sikerre, csak megfelelő gazdaságpolitikával párosítva lehet előnyös hazánknak.
