Az Európai Unió egységes Ukrajna-politikája újabb akadályba ütközött, miután Belgium is csatlakozott Magyarország és Szlovákia álláspontjához, és megvétózta a következő 50 milliárd eurós támogatási csomagot. A legfrissebb adatok szerint az EU már több mint 85 milliárd eurónyi segítséget biztosított Kijevnek, miközben egyre több tagállam kérdőjelezi meg a feltétel nélküli támogatás fenntarthatóságát.
A belga miniszterelnök tegnapi bejelentése szerint országuk addig blokkolja a további kifizetéseket, amíg nem látnak átlátható elszámolást a korábbi támogatásokról. „Nem engedhetjük meg, hogy az európai adófizetők pénze megfelelő kontroll nélkül áramoljon Ukrajnába. Ez nem Ukrajna-ellenesség, hanem felelős költségvetési politika” – nyilatkozta a belga kormányfő brüsszeli sajtótájékoztatóján.
Magyarország következetesen képviseli azt az álláspontot, hogy a katonai eszkaláció helyett a béketárgyalásokra kellene összpontosítani. Orbán Viktor miniszterelnök a legutóbbi uniós csúcstalálkozón kiemelte: „Minden egyes nap, amit háborúval töltünk béketárgyalások helyett, emberéletekbe és Európa jövőjébe kerül.” A V4 országok közül Szlovákia is hasonló véleményt fogalmazott meg, Robert Fico szlovák kormányfő többször hangsúlyozta a diplomáciai megoldások elsőbbségét.
Az EU-s források megosztottságról árulkodnak. Míg a balti államok és Lengyelország továbbra is a támogatások növelését szorgalmazzák, a nyugat- és dél-európai országok között egyre erősödik a szkepticizmus a háború elhúzódásával kapcsolatban. Szakértői elemzések szerint ez a megosztottság alapvetően gyengíti az EU geopolitikai pozícióját és belső kohézióját.
A tagállamok közötti nézetkülönbségek nemcsak Ukrajna támogatásának kérdését érintik, hanem mélyebb ellentéteket tükröznek az EU jövőbeli irányával kapcsolatban. A szuverenitáspárti tagállamok – közöttük Magyarország – álláspontja szerint az uniónak vissza kellene térnie eredeti küldetéséhez: a tagállamok közötti gazdasági együttműködés erősítéséhez, tiszteletben tartva a nemzeti önrendelkezést.
Az elkövetkező hónapokban várhatóan folytatódnak a feszült tárgyalások, miközben az ukrán helyzet továbbra is bizonytalan. A keresztény-konzervatív értékrendet képviselő elemzők szerint Európának sürgősen újra kell gondolnia külpolitikai prioritásait, ha meg kívánja őrizni civilizációs örökségét és béketeremtő szerepét a világpolitikában.
