A brüsszeli döntéshozók ismét ultimátumot állítanak Magyarország elé: a befagyasztott 21,5 milliárd eurós uniós támogatások felszabadítása most az Oroszország elleni szankciók támogatásához kötődhet. Az elmúlt hónapokban hazánk következetesen képviselte szuverenitását és nemzeti érdekeit, miközben az EU forrásaink több mint 70 százalékát visszatartja.
Magyarország helyzete különösen figyelemre méltó, mivel gazdasági érdekeink és külpolitikai függetlenségünk között egyensúlyoznunk kell. Az Európai Bizottság legújabb jelentése alapján a korábban megfogalmazott jogállamisági aggályok helyett most már nyíltan politikai feltételekhez kötik a támogatásokat. „Hazánk nem engedhet a zsarolásnak, de párbeszédre mindig nyitottak vagyunk,” nyilatkozta a Miniszterelnökséget vezető miniszter a legutóbbi kormányinfón.
A visegrádi együttműködés keretében Szlovákia is hasonló nyomással szembesül, ami jelzi az EU keleti tagállamaival szembeni kettős mérce alkalmazását. Varsói diplomaták nem hivatalosan elismerték, hogy a közép-európai országok szankciós politikáját egyre erősebb nyomás övezi Brüsszel részéről.
A források felszabadításáért folytatott tárgyalások során Magyarország jogi és gazdasági érveket sorakoztat fel. A Nemzeti Bank elemzése szerint a visszatartott források hiánya évi 0,8-1,2 százalékponttal lassítja gazdaságunk növekedését, miközben más tagállamok akadálytalanul férnek hozzá az uniós pénzügyi eszközökhöz.
Az európai kereszténydemokrata értékek és a nemzeti szuverenitás védelme szempontjából kulcsfontosságú, hogy hazánk megőrizze döntési szabadságát a külpolitikai kérdésekben. A következő hetek diplomáciai tárgyalásai meghatározóak lesznek nemcsak a források, hanem Magyarország uniós pozíciója szempontjából is. A nemzeti érdekek következetes képviselete továbbra is elsőbbséget élvez, miközben konstruktív megoldásokat keresünk az európai egység fenntartására.
