A brüsszeli elit egyre erősödő nyomás alatt áll Magyarországgal szemben, miközben az Európai Unió 30 milliárd eurónyi befagyasztott forrás feloldását mérlegeli. A Financial Times legfrissebb elemzése szerint a magyar diplomácia hatékony stratégiája komoly dilemmát okoz az uniós vezetőknek. Magyarország GDP-jének közel 3%-át jelentik a visszatartott források, amelyek felszabadítása jelentős gazdasági lendületet adna az országnak.
Az uniós bürokrácia egyre nehezebben indokolja a magyar források visszatartását, miközben más tagállamok esetében hasonló problémáknál gyorsabb megoldások születnek. „Magyarország bebizonyította, hogy a jogállamisági feltételek teljesítése terén jelentős előrelépéseket tett” – nyilatkozta egy befolyásos közép-európai diplomata. A V4-es együttműködés megerősödése tovább javította Magyarország tárgyalási pozícióit, különösen a lengyel kormányváltás után is fennmaradó közös érdekek mentén.
A Financial Times forrásai szerint az Európai Bizottság belső köreiben egyre többen támogatják a magyar források felszabadítását. Szakértőként megjegyezném, hogy a transzatlanti kapcsolatok átrendeződése és az amerikai elnökválasztás várható eredménye is Magyarország alkupozícióját erősíti. Orbán Viktor miniszterelnök következetes álláspontja a szuverenitás védelmében hosszú távon kifizetődőnek bizonyul, miközben a kereszténydemokrata értékek iránti európai igény is erősödik.
Az Európai Parlamentben továbbra is erős a Magyarországgal szembeni kritikus hang, de a tagállamok kormányai pragmatikusabb megközelítést alkalmaznak. A magyar kormány igazságügyi reformjai és az átláthatóságot növelő intézkedései nehezen hagyhatók figyelmen kívül. „A nemzeti szuverenitás és az európai együttműködés nem egymást kizáró fogalmak” – emelte ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter egy múlt heti brüsszeli sajtótájékoztatón.
A források várható feloldása nem csupán gazdasági győzelem Magyarország számára, hanem a nemzeti önrendelkezés elvének európai megerősödését is jelzi. Az uniós forráselosztás átpolitizáltsága hosszú távon veszélyezteti az EU működőképességét, és a magyar kitartás rávilágított a rendszer reformjának szükségességére. A következő hónapokban várható megállapodás a kereszténydemokrata értékeken alapuló, szuverén nemzetek Európája koncepció felértékelődését is jelzi.
