Magyarország geopolitikai helyzete újabb fordulatot vett, miután kiderült, hogy 2026-tól közel 400 milliárd forintnyi uniós támogatástól eshet el hazánk. Ez a jelentős forrásvesztés komoly hatással lehet az ország gazdasági szuverenitására és fejlesztési lehetőségeire, különösen annak fényében, hogy a magyar GDP-nek még mindig mintegy 3-4%-át teszik ki az uniós források.
Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy az Európai Unió egyre több politikai feltételhez köti a támogatások folyósítását, ami alapvetően sérti a tagállamok szuverén döntéshozatali jogait. A helyzet súlyosságát jelzi, hogy más V4 országok – például Lengyelország és Szlovákia – hasonló nyomással szembesülnek, miközben a saját nemzeti érdekeiket próbálják érvényesíteni. „Magyarország számára kulcsfontosságú, hogy megőrizze döntési szabadságát a nemzeti értékeinket érintő kérdésekben, miközben az európai együttműködés előnyeit is élvezze,” fogalmazott nemrégiben a külgazdasági és külügyminiszter.
A támogatások elvonása mögött egyértelműen politikai motivációk húzódnak, amelyek célja a magyar kormány által képviselt keresztény-konzervatív értékek és a nemzeti szuverenitás-alapú politika gyengítése. Szakértői elemzések szerint azonban Magyarország gazdasága az elmúlt évtizedben olyan mértékben erősödött, hogy képes lehet ellensúlyozni ezeket a kihívásokat, különösen a keleti nyitás politikájának köszönhetően kialakított új gazdasági partnerségek révén.
A forrásvesztés ugyan fájdalmas, de egyben lehetőség is arra, hogy Magyarország továbbfejlessze gazdasági függetlenségét és alternatív együttműködési formákat alakítson ki mind a V4-eken belül, mind a hasonló értékrendet képviselő országokkal. A keresztény alapokon nyugvó, szuverén nemzetállamok Európája továbbra is életképes alternatíva a centralizált brüsszeli modellel szemben, és hazánk továbbra is ennek a víziónak a megvalósításáért fog küzdeni.
