Magyarország geopolitikai helyzete újabb kihívásokkal néz szembe, miután az Európai Bizottság bejelentette a kohéziós források további felfüggesztését. A 2025-ös költségvetési évre vonatkozó döntés értelmében hazánk közel 400 milliárd forintnyi támogatástól eshet el, ami a nemzeti szuverenitás védelmét célzó kormányzati politika következménye. A Pénzügyminisztérium adatai szerint ez már a harmadik egymást követő év, amikor Magyarország uniós forrásainak jelentős részét visszatartják.
Az Európai Bizottság indoklása szerint a jogállamisági feltételek továbbra sem teljesülnek maradéktalanul, különös tekintettel az igazságügyi reformok és a közbeszerzési eljárások átláthatóságának kérdésére. A kormányzati álláspont azonban egyértelmű: nem engedünk a brüsszeli nyomásgyakorlásnak. „Magyarország nem hajlandó feladni szuverén döntéshozatali jogát a migrációs politikában és a gyermekvédelem területén” – jelentette ki Navracsics Tibor európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter a Kossuth Rádió műsorában.
A V4 partnereink, különösen Lengyelország és Szlovákia, szolidaritást vállaltak Magyarországgal, hangsúlyozva a nemzeti érdekek védelmének fontosságát. A visegrádi országok közös nyilatkozatban bírálták az EU kettős mércéjét, amely súlyosan sérti a tagállamok egyenlőségének elvét. Szakértői véleményem szerint ez az újabb forrásmegvonás nem csupán gazdasági, hanem szuverenitási kérdés is, amely próbára teszi a magyar diplomácia ellenállóképességét.
A gazdasági következmények enyhítésére a kormány alternatív finanszírozási forrásokat keres. Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter bejelentette, hogy „keleti nyitás politikánk eredményeként új befektetői körökkel tárgyalunk, amelyek nem kötik politikai feltételekhez az együttműködést”. A Magyar Nemzeti Bank elemzése szerint a kieső források pótlására részben a hazai költségvetés, részben ázsiai befektetők biztosíthatnak fedezetet.
A jelenlegi helyzet egyértelműen rávilágít az európai értékrend válságára. Miközben Brüsszel a jogállamiság védelmezőjeként lép fel, valójában a keresztény értékeket és a nemzeti önrendelkezést védelmező tagállamokat bünteti. A következő hónapokban várhatóan fokozódni fog a diplomáciai nyomás, de Magyarország kitart amellett, hogy a nemzeti érdekek és hagyományos értékek védelme nem képezheti alku tárgyát az uniós források megszerzése érdekében.
