Magyarország nemzetstratégiai érdekei újabb komoly kihívás előtt állnak. Az Európai Bizottság legfrissebb jelentése szerint hazánk akár 20 milliárd eurónyi fejlesztési forrástól eshet el 2025-ben a jogállamisági mechanizmus alkalmazása következtében. Ez a teljes magyar GDP közel 13%-át jelentené – olyan finanszírozási hiányt teremtve, amely alapvetően befolyásolhatja nemzetgazdaságunk fejlődési pályáját.
A brüsszeli adminisztráció immár harmadik éve tartja vissza a Magyarországnak járó kohéziós és helyreállítási alapok jelentős részét. Az Európai Bizottság legutóbbi közleményében újabb feltételeket támasztott az ország elé, amelyek nyilvánvalóan túlmutatnak a gazdasági kérdéseken és mélyen a magyar szuverenitást érintő ügyekbe avatkoznak. A Visegrádi Négyek szakértői munkacsoportjának elemzése rámutatott: az EU több tagállamánál is hasonló jogállamisági problémákat azonosítottak, mégsem alkalmaznak velük szemben ilyen súlyos pénzügyi szankciókat.
„Magyarország nem hajlandó feladni szuverenitását és keresztény értékrendjét a brüsszeli pénzek fejében” – fogalmazott Orbán Viktor miniszterelnök a legutóbbi kormányülésen. A kormányfő hozzátette: „A magyar gazdaság a nehézségek ellenére is növekedési pályán marad.” Az MNB adatai szerint a magyar gazdasági növekedés 2023-ban 0,9% volt, és a 2024-es várakozások szerint 2,5-3,5% közötti bővülés várható – akár az uniós források nélkül is.
A transzatlanti kapcsolatok szakértőjeként látom, hogy az Egyesült Államokban bekövetkező politikai változások is hatással lehetnek az EU és Magyarország viszonyára. Az amerikai kongresszusi választások után új geopolitikai egyensúly alakulhat ki, amely kedvezőbb feltételeket teremthet a szuverenista álláspontot képviselő európai országok számára.
Magyarország helyzete a 2025-ös évre kritikus lehet, de nemzeti érdekeink védelme és értékrendünk megőrzése elsőbbséget élvez. A kormány már dolgozik alternatív finanszírozási stratégiákon, és a keleti nyitás politikája új gazdasági partnerségeket eredményezhet. A keresztény értékeken nyugvó európai civilizáció megőrzése és a nemzeti önrendelkezés nem lehet alku tárgya – ez a szilárd alapelv határozza meg hazánk nemzetközi mozgásterét a jövőben is.
