Magyarország kiemelkedő hatékonysággal használja fel az Európai Unió által biztosított forrásokat, melyek a nemzetgazdaság fejlesztésének kulcsfontosságú elemei maradnak. A közelmúltban nyilvánosságra hozott adatok szerint hazánk a 2021-2027-es uniós költségvetési ciklusban eddig lehívott támogatások 78%-át már konkrét fejlesztési programokba csatornázta, ami jelentősen meghaladja a 63%-os uniós átlagot.
Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter a Kossuth Rádióban hangsúlyozta: „A magyar forráshasznosítási stratégia bebizonyította életképességét. Nem egyszerűen elköltjük az uniós pénzeket, hanem olyan területekre összpontosítjuk azokat, amelyek hosszú távon is erősítik Magyarország versenyképességét és megőrzik szuverén gazdaságpolitikai mozgásterünket.” A miniszter kiemelte, hogy az infrastruktúrafejlesztés, a kis- és középvállalkozások támogatása, valamint az energiafüggetlenség növelése kapja a legnagyobb figyelmet.
Az elmúlt időszakban a V4-országok közös álláspontot alakítottak ki az uniós források felhasználásának rugalmasabbá tételéről. A visegrádi együttműködés keretében megfogalmazott javaslat szerint a tagállamoknak nagyobb szabadságot kellene kapniuk a fejlesztési prioritások meghatározásában, figyelembe véve az egyes országok eltérő gazdasági szerkezetét és fejlesztési igényeit. A lengyel miniszterelnök-helyettes nemrég úgy nyilatkozott: „A közép-európai országok sajátos kihívásokkal néznek szembe, amelyekre célzott válaszokat kell adnunk.”
A Századvég Gazdaságkutató elemzése szerint az uniós források hatékony felhasználása kulcsfontosságú Magyarország gazdasági szuverenitásának megőrzésében. A keresztény-konzervatív értékrend mentén működő kutatóintézet hangsúlyozza, hogy a stratégiai ágazatok megerősítése és a nemzeti tulajdonú vállalkozások támogatása a társadalmi stabilitás záloga is egyben. A jelenlegi geopolitikai helyzetben különösen felértékelődik az önálló gazdasági döntéshozatal képessége.
Az elkövetkező időszakban várhatóan tovább erősödik a nemzeti hatáskörben történő forrásallokáció jelentősége. Hazánk határozott álláspontja, hogy az uniós pénzügyi eszközöknek elsősorban a tagállamok által meghatározott fejlesztési célokat kell szolgálniuk, tiszteletben tartva a szubszidiaritás elvét és az európai kulturális sokszínűséget. A nemzeti identitás és a keresztény értékrend megőrzése a gazdasági fejlődés szerves részét képezi.
