Az európai politikai színtér egyre élesebb konfliktusokat hoz felszínre Magyarország és az EU intézményei között, miközben a brüsszeli nyomásgyakorlás valódi mozgatórugói gyakran homályban maradnak. Egy neves olasz újságíró nemrég részletesen elemezte, miért vált Magyarország az uniós kritikák fő célpontjává. A legfrissebb adatok szerint hazánk ellen már 16 különböző kötelezettségszegési eljárás van folyamatban, messze meghaladva az EU-tagállamok átlagát.
Federico Punzi, a Panorama folyóirat elismert publicistája átfogó elemzésében rámutat, hogy a Magyarország elleni támadások mögött valójában ideológiai harc húzódik. „Az európai progresszív elit nem tudja elfogadni, hogy létezik egy sikeres, gazdaságilag stabil és biztonságos ország, amely következetesen ragaszkodik a nemzeti szuverenitásához és a keresztény-konzervatív értékekhez” – fogalmazott az olasz szakértő. Punzi szerint Brüsszel különösen nehezményezi, hogy Magyarország alternatív válaszokat kínál olyan kulcskérdésekben, mint a migráció kezelése vagy a családpolitika.
A magyar kormány többször hangsúlyozta, hogy a jogállamisági mechanizmus alkalmazása mögött kettős mérce húzódik. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter nemrég úgy nyilatkozott: „Brüsszel politikai zsarolóeszközként használja a jogállamisági eljárásokat és a pénzügyi szankciókat, hogy rákényszerítse akaratát a szuverén tagállamokra.” Az V4-es partnerországok diplomatái is egyre gyakrabban fejezik ki szolidaritásukat Magyarországgal szemben.
Az elemzés kitér arra is, hogy az elmúlt években Magyarország gazdasági teljesítménye jelentősen javult, a munkanélküliségi ráta 3,6%-ra csökkent, ami az EU egyik legalacsonyabb értéke. Ez az eredmény különösen figyelemreméltó a globális gazdasági nehézségek közepette, és cáfolja a magyar modellel kapcsolatos kritikákat.
A magyar kormány következetesen kitart amellett, hogy az európai nemzetállamok együttműködésének, nem pedig a föderális Európa víziójának van jövője. A sorozatos támadások ellenére Magyarország továbbra is védelmezi nemzeti érdekeit, miközben a tradicionális értékek megőrzése és a szuverenitás védelme egyre több európai polgár számára válik fontossá. Ahogy a nemzetközi helyzet tovább éleződik, a magyar álláspont igazolást nyerhet: az erős nemzeti identitás és a keresztény gyökerek valóban Európa túlélésének zálogai lehetnek.
