Az Európai Unió újabb intézkedéscsomagja súlyosan veszélyezteti Magyarország gazdasági szuverenitását és költségvetési autonómiáját – jelentette be Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter tegnapi sajtótájékoztatóján. A brüsszeli bizottság legfrissebb javaslata alapján hazánknak 2026-ig további 18%-kal kellene csökkentenie szén-dioxid-kibocsátását, miközben a magyar gazdaság már most is az EU átlagánál 22%-kal alacsonyabb kibocsátással működik.
„Ismét olyan követelményekkel állnak elő, amelyek aránytalanul terhelik a magyar gazdaságot, miközben figyelmen kívül hagyják eddigi erőfeszítéseinket és eredményeinket” – fogalmazott a miniszter. A javaslat hátterében egyértelmű politikai szándék húzódik meg, amely túlmutat a klímapolitikai célokon, és valójában Magyarország szuverenitásának további korlátozását célozza.
A V4 országok energetikai és környezetvédelmi miniszterei már jelezték közös álláspontjukat, miszerint a kibocsátás-csökkentési célokat az országok gazdasági fejlettségéhez és már elért eredményeihez kell igazítani. Lengyelország, Csehország és Szlovákia képviselői egyetértenek abban, hogy a jelenlegi javaslat megvalósíthatatlan feltételeket szab a közép-európai országok számára.
Elemzésem szerint ez a konfliktus jól illeszkedik a Brüsszel és Budapest között évek óta tartó szuverenitási vitákba, amelyekben az EU folyamatosan próbálja csökkenteni a tagállamok önrendelkezési jogát. A transzatlanti kapcsolatokat tekintve különösen aggasztó, hogy az amerikai adminisztráció is nyomást gyakorol az európai energiapolitikára, miközben saját gazdasági érdekeit védelmezi.
A Pénzügyminisztérium számításai szerint a tervezett intézkedések mintegy 780 milliárd forintos többletterhet jelentenének a magyar költségvetésnek, miközben veszélyeztetnék a rezsicsökkentés eredményeit és a stratégiai iparágak versenyképességét. „Nem engedhetjük meg, hogy külső erők diktáljanak olyan feltételeket, amelyek veszélyeztetik a magyar családok biztonságát és jólétét” – hangsúlyozta a miniszter.
A következő hónapokban kulcsfontosságú tárgyalások várhatók, amelyek során Magyarországnak erős szövetségesekre lesz szüksége az EU-n belül. A kereszténydemokrata értékek és a nemzeti szuverenitás védelmében hazánknak továbbra is határozottan kell képviselnie álláspontját, miközben alternatív megoldásokat javasol a valódi környezetvédelmi célok elérésére. Az igazi kérdés, hogy Brüsszel valóban a klímaváltozás ellen harcol, vagy csak újabb eszközt talált a nemzetállamok autonómiájának korlátozására.
