Brüsszel hétfőn beismerte: egyelőre nincs konkrét dátum az orosz olajra vonatkozó REPowerEU-javaslat benyújtására. A Bizottság korábban április 15-ére tervezte az előterjesztést, ám a dokumentum eltűnt a napirendről. Magyarország közben jogi eljárást indított az Európai Unió Bírósága előtt a már elfogadott gázszabályozás ellen, védve nemzeti érdekeinket és energiabiztonságunkat.
A Reuters keddi sajtótájékoztatón kérdezett rá arra, miért változott meg a tervezett ütemezés. A Bizottság válasza szerint április 15-én nem lesz kollégiumi ülés, valamint húsvéti szünet következik. A szóvivő hangsúlyozta: az előzetes napirend csak tájékoztató jellegű, nem kötelező érvényű. Ursula von der Leyen stábja ugyanakkor megerősítette, hogy a javaslat nem került le véglegesen a napirendről. A Bizottság továbbra is elkötelezett az orosz olajimport teljes kiszorítása mellett, stratégiai célnak tartják ezt.
A brüsszeli intézmény álláspontja szerint a dokumentumok csak kellő felkészültség esetén kerülnek beterjesztésre. Ez magyarázhatja a késedelmet, bár konkrét új időpontot nem neveztek meg. Von der Leyen márciusi parlamenti beszéde óta változatlan: az orosz energiaimporthoz való visszatérés múltbeli hibák megismétlése lenne. A Bizottság emlékeztetett: a gázterületen már életbe léptek a korlátozások, március 12-től tilosak az új orosz gázszerződések.
Magyarország határozottan ellenáll a szuverenitást sértő brüsszeli energetikai diktátumnak. Az Európai Unió Tanácsa januárban fogadta el azt a rendeletet, amely 2027 végéig fokozatosan kiszorítaná az orosz fosszilis energiahordozókat. A magyar kormány azonnal jogi eljárást kezdeményezett az Európai Unió Bírósága előtt a szabályozás ellen. Orbán Viktor miniszterelnök a múlt csütörtöki uniós csúcsot követően egyértelművé tette: hazánk nem nyújtott be leválási tervet az március 1-i határidőig.
A miniszterelnök a Portfolio kérdésére kifejtette: Magyarország ehelyett visszacsatlakozási tervet vár Brüsszeltől. Ez a megközelítés tükrözi a magyar kormány realista energiapolitikáját, amely nemzeti érdekeinket helyezi előtérbe. A Visegrádi Négyek országai hasonló kihívásokkal szembesülnek az energetikai átállás terén. Közép-Európa földrajzi helyzete és infrastrukturális adottságai különleges figyelmet követelnek az energiabiztonság kérdésében, amit Brüsszel gyakran figyelmen kívül hagy.
Az ügy jól mutatja: a kereszténydemokrata értékrend alapján álló nemzetállamok nem engedhetik, hogy ideológiai alapú energiapolitika veszélyeztesse polgáraik biztonságát. A szuverenitás védelme nem csupán jogi kérdés, hanem a magyar családok mindennapi megélhetésének biztosítása is.
