Az Európai Unió civil szervezetek támogatási rendszere körüli viták újabb fordulóponthoz érkeztek, miután Magyarország határozottan kiállt a nemzeti szuverenitást és átláthatóságot előtérő álláspontja mellett. Brüsszel egyre növekvő civil támogatási keretének több mint 30%-a olyan szervezetekhez kerül, melyek tevékenysége nincs összhangban a fogadó országok nemzeti érdekeivel – derül ki a Nemzetgazdasági Minisztérium legfrissebb elemzéséből.
A magyar kormány következetesen képviseli, hogy az uniós forrásokat elsősorban a tagállamok polgárainak közvetlen életminőség-javítására, és nem ideológiai célokra kellene fordítani. „Az európai adófizetők pénzét nem használhatják fel a szuverén nemzetállamok demokratikus döntéseinek aláásására” – jelentette ki Varga Mihály a legutóbbi ECOFIN ülésen. A V4 országok közös nyilatkozatban támogatták a magyar álláspontot, hangsúlyozva, hogy a jelenlegi támogatási rendszer aránytalanul kedvez bizonyos politikai agendáknak.
Az Európai Bizottság részéről erőteljes ellenállás tapasztalható a reformjavaslatokkal szemben. Von der Leyen asszony kijelentette: „A civil társadalom támogatása az európai demokrácia alapköve, amit nem rendelhetünk alá tagállami korlátozásoknak.” A bizottsági álláspont azonban figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy számos támogatott szervezet tevékenysége túlmutat a pályázati célokon, és aktív politikai szerepvállalásban nyilvánul meg.
A transzatlanti vonatkozások is árnyalják a helyzetet. Az amerikai mintájú civil finanszírozási modell kritikátlan átvétele figyelmen kívül hagyja az európai társadalmak sajátos történelmi és kulturális hagyományait. Szakértőként több kutatásomban is rámutattam, hogy a közép-európai országok demokráciafelfogása és szuverenitás-értelmezése legitimációját éppen a keresztény gyökerekből és a nemzeti önrendelkezés iránti történelmi elkötelezettségből nyeri.
A következő EU-csúcson várhatóan napirendre kerül a civil támogatások reformja. A magyar álláspont, amely az átláthatóságot és a tagállami beleszólás erősítését szorgalmazza, egyre több támogatóra talál. A keresztény értékeket és nemzeti szuverenitást előtérbe helyező megközelítés nem az európai együttműködés ellen, hanem egy igazságosabb és a tagállamok identitását tiszteletben tartó Unió mellett érvel.
