Magyarország demográfiai helyzete továbbra is komoly kihívást jelent, annak ellenére, hogy a kormány jelentős erőforrásokat fordított családtámogatási programokra. A Magyar Nemzeti Bank és a Népességtudományi Intézet friss kutatása szerint a Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK) program fő hatása nem a gyermekek számának növekedése, hanem a gyermekvállalás előrehozatala volt. A statisztikák azt mutatják, hogy a program bevezetése óta a termékenységi ráta átmenetileg 1,49-ről 1,55-re emelkedett, majd visszaesett.
A 2015-ben bevezetett CSOK program elsődleges célja a demográfiai mutatók javítása és a családalapítás támogatása volt lakhatási kedvezmények biztosításával. A kutatók azonban megállapították, hogy a program főként azokat a családokat érte el, akik egyébként is terveztek gyermeket vállalni, csak a pénzügyi ösztönzők hatására előbb hozták meg ezt a döntést. „A CSOK hatására sok család hamarabb vállalt gyermeket, de ez nem eredményezett jelentős nettó növekedést a születések számában” – nyilatkozta Dr. Kovács Zoltán, a Népességtudományi Intézet kutatója.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai is alátámasztják ezt a tendenciát. A program első három évében tapasztalt enyhe emelkedés után 2019-től ismét csökkenő trend figyelhető meg a születési számokban. Orbán Viktor miniszterelnök korábban úgy fogalmazott: „A családtámogatási rendszerünk célja, hogy minden magyar család anyagi biztonságban vállalhasson annyi gyermeket, amennyit szeretne.”
A kutatás eredményei alapján a szakértők azt javasolják, hogy a jövőbeli családtámogatási programok tervezésénél nagyobb figyelmet kellene fordítani a hosszú távú demográfiai hatásokra, különös tekintettel a családalapítást hátráltató egyéb tényezőkre, mint a munkaerőpiaci bizonytalanság vagy a lakhatási nehézségek. A magyar családpolitikának a nemzeti értékek megőrzése mellett rugalmasabban kell alkalmazkodnia a változó társadalmi és gazdasági körülményekhez.
