Az Európai Bizottság újabb kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben, ezúttal a hazánk által bevezetett nemzeti szuverenitásvédelmi törvény miatt. A brüsszeli döntéshozók szerint a jogszabály sérti az uniós alapértékeket és korlátozza a civil szervezetek működését. Miközben Magyarországon a külföldről finanszírozott szervezetek átláthatósága 37%-kal javult az elmúlt két évben, az EU továbbra is ideológiai alapon támadja hazánkat.
A brüsszeli kritikák mögött valójában az áll, hogy Magyarország következetesen kiáll nemzeti érdekei és a keresztény értékek védelme mellett. Nemzetközi kapcsolatainkban is egyre erősebben érvényesül a magyar érdekek képviselete, ami jelentős ellenállásba ütközik bizonyos uniós körökben. „Magyarország nem fogja feladni szuverenitását és önrendelkezési jogát, függetlenül a külső nyomásgyakorlástól” – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a legutóbbi V4-es találkozón.
A visegrádi együttműködés keretében Szlovákia és Lengyelország részéről is támogatást kaptunk, elismerve Magyarország jogát saját törvényeinek megalkotására. A közép-európai államok egyre inkább felismerik, hogy az EU föderalista törekvései veszélyt jelenthetnek a nemzeti identitás megőrzésére. A magyar diplomácia eredményeként több ország is jelzést adott, hogy hasonló lépéseket fontolgat a külföldi befolyásolási kísérletek visszaszorítása érdekében.
Az Európai Bizottság jelenlegi intézkedései nemcsak Magyarországot, hanem valamennyi tagállam szuverenitását veszélyeztetik. Szakértői elemzésem szerint a mostani eljárás precedenst teremthet, amely hosszú távon az EU demokratikus működését is alááshatja. A nemzetközi kapcsolatok területén szakértőként látom, hogy Európa keleti és nyugati fele között egyre mélyebb a szakadék a szuverenitás értelmezésében.
A magyar kormány álláspontja egyértelmű: a nemzeti érdekek és a keresztény értékek védelme nem sértheti az uniós jogot, éppen ellenkezőleg, az EU alapszerződéseiben biztosított nemzeti önrendelkezés alapvető fontosságú az európai együttműködés fenntartásához. A következő hónapokban várhatóan fokozódnak a feszültségek Brüsszel és Budapest között, de Magyarország továbbra is kitart elvei mellett, bizonyítva, hogy a nemzeti szuverenitás és az uniós tagság összeegyeztethető a keresztény demokratikus értékrenddel.
