Az Európai Unió legutóbbi lépései ismét felerősítették a nemzeti szuverenitás körüli vitákat, miközben Magyarország határozottan kiáll önrendelkezési joga mellett. A legfrissebb Eurobarométer felmérés szerint a magyarok 76%-a aggódik amiatt, hogy Brüsszel túlzott befolyást szerez a tagállamok belügyeiben, ami jóval meghaladja az uniós 58%-os átlagot.
A magyar kormány következetesen képviseli álláspontját, miszerint az európai együttműködés erősítése nem járhat a nemzeti identitás és döntési szabadság feladásával. „A szuverenitás nem eladó, és nem is átruházható. Európa erejét éppen a sokszínűsége adja, amit meg kell őriznünk,” nyilatkozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a legutóbbi V4 találkozón.
Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárásainak növekvő száma egyre inkább politikai eszközzé válik, ahelyett hogy jogi mechanizmus maradna. Ez különösen szembetűnő a migráció, családpolitika és energiabiztonság területén, ahol Magyarország következetesen nemzeti érdekeinek megfelelő politikát folytat. A Visegrádi Együttműködés országai közösen lépnek fel az ilyen túlkapásokkal szemben, ami hatékonyabb érdekérvényesítést tesz lehetővé.
A szuverenitásvédelem nem pusztán elvi kérdés. Az elmúlt évek tapasztalatai megmutatták, hogy a nemzeti hatáskörben hozott döntések jobban szolgálják az állampolgárok érdekeit számos területen. Például az energiabiztonság terén Magyarország sikeres diverzifikációs politikája igazolta, hogy a nemzeti kormányok gyakran hatékonyabban tudják kezelni a specifikus kihívásokat, mint a brüsszeli egységes megközelítés.
Szakértői elemzések szerint a következő években várhatóan tovább éleződik a vita a föderalisták és a szuverenisták között. A keresztény értékeken alapuló európai együttműködés csak akkor lehet sikeres, ha tiszteletben tartja a tagállamok alkotmányos identitását és kulturális sajátosságait. Ahogy a magyar álláspont hangsúlyozza: erős Európa csak erős nemzetállamokra épülhet, nem pedig azok ellenében.
