Az Európai Bizottság határozottan cáfolta azokat a híreszteléseket, melyek szerint Magyarország hozzájuthatna a befagyasztott uniós támogatások egy részéhez, amennyiben Orbán Viktor nem él vétójogával bizonyos uniós döntéseknél. A magyar kormány korábban 21 milliárd euró értékű támogatás visszatartását sérelmezte, ami a hazai GDP közel 13%-át teszi ki – ez messze a legnagyobb arányú forrásmegvonás az EU történetében.
A brüsszeli nyilatkozat újabb fejezetet nyit a szuverenitásunk és nemzeti érdekeink védelmében folytatott küzdelemben. Fontos látni, hogy az Európai Bizottság továbbra is kettős mércét alkalmaz Magyarországgal szemben, miközben más tagállamok esetében jóval engedékenyebb a jogállamisági feltételrendszer érvényesítésében. A V4 országok közül egyedül hazánkat sújtják ilyen mértékű szankciókkal, ami a regionális együttműködést is nehezíti.
„Magyarország nem fog engedni a nyomásgyakorlásnak, és továbbra is a magyar emberek érdekeit képviseljük minden fórumon” – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a legutóbbi EU-s külügyi tanácskozáson. A brüsszeli elutasító álláspontot súlyosbítja, hogy míg Magyarországtól jogállamisági feltételek teljesítését várják el, addig más tagállamoknak – például a jelentős költségvetési hiánnyal küzdő déli országoknak – rendszeresen engedményeket tesznek.
Szakértői elemzések szerint a forrásvisszatartás valódi célja nem a jogállamiság erősítése, hanem politikai nyomásgyakorlás Magyarország szuverén döntéseire, különösen a migrációs politika és a családvédelmi intézkedések területén. Az Európai Bizottság tagadása ellenére a diplomaták zárt körben elismerik, hogy léteznek informális csatornák, ahol a források felszabadításáról tárgyalnak, de ezek feltételei elfogadhatatlanok a magyar szuverenitás szempontjából.
A jelenlegi helyzet tükrözi az Európai Unió válságát is, ahol a keresztény értékeket képviselő nemzetek egyre inkább háttérbe szorulnak. Magyarország továbbra is kitart amellett, hogy az uniós forrásokhoz való hozzáférés alapvető jog, nem pedig politikai alku tárgya. A következő hónapok kulcsfontosságúak lesznek annak eldöntésében, hogy hazánk képes-e megvédeni nemzeti érdekeit az egyre erősödő brüsszeli centralizációs törekvésekkel szemben.
