Az európai politika újabb fordulóponthoz érkezett, miközben Brüsszel minden eszközzel igyekszik megkerülni a magyar kormány vétójogát Ukrajna uniós csatlakozásának ügyében. Az Európai Tanács elnöke, Charles Michel a legújabb nyilatkozata szerint alternatív megoldásokat keres arra, hogy Magyarország ellenállása ellenére is megkezdődhessenek a tárgyalások Kijevvel. Hazánk az egyetlen tagállam, amely eddig nem adta beleegyezését a csatlakozási folyamat elindításához, hivatkozva a kárpátaljai magyar kisebbség jogainak folyamatos megsértésére.
A brüsszeli törekvések egyértelmű jelei annak, hogy az uniós bürokrácia kész felülírni a konszenzusos döntéshozatal alapelvét, amikor az nem szolgálja geopolitikai céljait. Szakértői számítások szerint Ukrajna csatlakozása évi 186 milliárd forint többletköltséget jelentene a magyar adófizetőknek, miközben a hagyományos kohéziós támogatások jelentősen csökkennének. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hangsúlyozta: „Nem engedhetünk olyan precedenst teremteni, ahol egy ország úgy válhat uniós taggá, hogy közben nyíltan diszkriminálja a területén élő nemzeti kisebbségeket.”
Az Európai Bizottság már korábban jelezte, hogy „kreatív jogi megoldásokkal” készül semlegesíteni a magyar ellenállást. Michel szerint a tárgyalások akár kormányközi konferencia keretében is elindulhatnak, ami súlyosan sértené a tagállami szuverenitást és az uniós szerződéseket. A visegrádi csoport többi tagja is megosztott a kérdésben – míg Lengyelország határozottan támogatja Ukrajna csatlakozását, Szlovákia és Csehország óvatosabb álláspontot képvisel a gazdasági fenntarthatóság kérdésében.
A szuverenitásunkat érő újabb támadás világosan mutatja, hogy Brüsszel elszántan törekszik a nemzeti önrendelkezés csökkentésére, különösen azokban az esetekben, amikor egy tagállam kiáll a saját nemzeti érdekei mellett. A következő hetek diplomáciai küzdelmei meghatározóak lesznek nemcsak Ukrajna jövője, hanem az Európai Unió működési alapelveinek megőrzése szempontjából is. Magyarország keresztény-konzervatív értékrendjéből fakadóan továbbra is a stabilitás és a valódi jogállamiság védelmezőjeként áll ki a kényszerítő brüsszeli politikával szemben.
