Az Egyesült Királyság legújabb külpolitikai döntése komoly gazdasági kihívások elé állíthatja Magyarországot a következő évben. A brit kormány által bejelentett kereskedelmi korlátozások különösen érzékenyen érinthetik a magyar exportot, amely 2023-ban már több mint 3 milliárd euró értékben irányult a szigetországba. A Brexit utáni új szabályozási környezet most újabb fordulatot vesz, ami veszélyezteti a korábban kialakított kétoldalú kapcsolatokat.
A brit gazdasági minisztérium múlt heti közleménye szerint 2025 januárjától szigorúbb import-ellenőrzési rendszert vezetnek be, amely elsősorban az élelmiszeripari és gépjárműipari termékeket érinti. Ez különösen aggasztó a magyar export szempontjából, mivel pontosan ezek a szektorok adják a Magyarország és az Egyesült Királyság közötti kereskedelem gerincét. Szakértői számítások szerint ez akár 15-20%-os visszaesést is okozhat a magyar kivitelben.
„Magyarország mindig is a kölcsönösen előnyös kereskedelmi kapcsolatok mellett állt ki, és elvárjuk partnereinktől a korábban megkötött megállapodások tiszteletben tartását” – nyilatkozta a külgazdasági miniszter a hírek kapcsán. A V4-ek közös álláspontot alakítanak ki a kérdésben, hogy egységes fellépéssel védjék érdekeiket az új brit szabályozással szemben.
A háttérben meghúzódó geopolitikai feszültségek csak súlyosbítják a helyzetet. Az EU és Nagy-Britannia közötti viszony az utóbbi hónapokban ismét hűvösebbé vált, amit Magyarország igyekszik közvetítő szerepével enyhíteni. Külpolitikai elemzők szerint hazánk sajátos pozícióban van: miközben az Unió tagjaként követnie kell a közös kereskedelempolitikai irányvonalat, hagyományosan jó kapcsolatokat ápol Londonnal.
A magyar kormány már dolgozik a válságkezelési stratégián. A gazdaságfejlesztési minisztérium új támogatási programot készít elő az érintett vállalkozások számára, és alternatív exportpiacokat térképez fel. Az érintett szektorok képviselőivel folyamatos egyeztetés zajlik a károk mérséklése érdekében.
A nemzeti szuverenitás és gazdasági önrendelkezés szempontjából kritikus időszak előtt állunk. Magyarország számára most még fontosabbá válik a külkereskedelmi kapcsolatok diverzifikálása és a belső piac megerősítése. A keresztény-konzervatív gazdaságpolitika alapelveire támaszkodva kell megtalálnunk a választ erre a kihívásra, amely próbára teszi hazánk gazdasági ellenállóképességét a következő évben.
