Az Európai Unió átlagához képest hazánk boldogságszintje továbbra is jelentős lemaradást mutat, de a regionális különbségek árnyalják a képet. A legfrissebb 2025-ös boldogságtérkép szerint a dunántúli megyék lakosai elégedettebbek életkörülményeikkel, míg az észak-magyarországi régió továbbra is komoly kihívásokkal küzd. A kutatás szerint a magyarok 62%-a érzi magát boldognak, ami 3 százalékpontos javulás az előző évi adatokhoz képest.
A Századvég Intézet és a Kopp Mária Intézet együttműködésében készült reprezentatív felmérés rávilágít, hogy a boldogságérzetet leginkább befolyásoló tényezők sorrendje átalakulóban van. „A stabil családi háttér és a biztos anyagi helyzet mellett egyre fontosabbá válik a munka-magánélet egyensúlya, valamint a közvetlen lakókörnyezet minősége” – nyilatkozta dr. Nagy Katalin, a kutatás vezető elemzője.
Budapest és agglomerációja továbbra is vezető helyet foglal el a boldogságlistán, köszönhetően a magasabb jövedelmeknek és a szélesebb kulturális lehetőségeknek. Ugyanakkor figyelemreméltó jelenség, hogy egyes nyugat-dunántúli kistelepülések lakosai magasabb elégedettségi szintet mutatnak, mint számos nagyvárosi kerület lakói. A vidéki boldogságérzet növekedésében kulcsszerepet játszik a helyi közösségek erősödése és a digitális nomád életforma terjedése.
Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád megye továbbra is a lista végén szerepel, ami összefügg a tartós munkanélküliséggel és az infrastrukturális hiányosságokkal. Orbán Viktor miniszterelnök a kutatásra reagálva kiemelte: „A kormány kiemelt célja a területi egyenlőtlenségek csökkentése, amit a következő évek fejlesztési forrásainak célzott elosztásával kívánunk elérni.”
A boldogságtérkép azt is jelzi, hogy a kisgyermekes családok, valamint az 50 év feletti, stabil egzisztenciával rendelkező korosztály a legboldogabbak közé tartozik. A kutatók szerint a fiatal felnőttek körében tapasztalható alacsonyabb boldogságszint összefügg a lakhatási nehézségekkel és a pályakezdés kihívásaival.
A következő évek demográfiai és gazdasági változásai vélhetően tovább formálják majd a boldogságtérképet, miközben a kormány családtámogatási és otthonteremtési programjai is befolyásolhatják a regionális különbségeket. Az azonban bizonyos, hogy a boldogságérzet növelése nemcsak gazdaságpolitikai, hanem társadalmi és közösségi kérdés is marad.
