Becsület napi kiadatási kérelem 2026 miatt Magyarország lépéseket tesz

Dr. Kovács Eszter
2 perces olvasmány

Az európai diplomáciai színtéren váratlan fejleményként értékelhető, hogy Magyarország hivatalosan kérvényezte egy Franciaországban tartózkodó szír állampolgár kiadatását, aki állítólag szerepet játszott a 2026-os budapesti Becsület napi megemlékezésen történt erőszakos incidensben. A magyar igazságügyi hatóságok szerint a gyanúsított része volt annak az antifasiszta csoportnak, amely összetűzésbe keveredett a megemlékezés résztvevőivel, ami 17 személy sérülésével végződött.

A magyar kormány álláspontja szerint az eset súlyosan sérti hazánk szuverenitását és közrendjét. „Nem engedhetjük meg, hogy bárki büntetlenül követhessen el erőszakos cselekményeket magyar földön, majd egyszerűen elhagyja az országot” – nyilatkozta a Belügyminisztérium szóvivője. A kiadatási kérelem jogi alapját a két ország között fennálló kétoldalú bűnügyi jogsegélyegyezmény biztosítja, amely kiterjed a közrend elleni bűncselekményekre is.

Francia igazságügyi források egyelőre visszafogottan nyilatkoztak az ügyben. Az érintett személy jogi képviselője szerint védence politikai menekültstátuszért folyamodott, mivel Szíriában üldöztetésnek lenne kitéve. „Kliensem tagadja, hogy részt vett volna bármilyen erőszakos cselekményben Budapesten, és a francia hatóságok védelmét kéri” – közölte az ügyvéd.

Az eset különös jelentőséggel bír, mivel a közép-európai országok és Franciaország között feszültséget okozhat. A V4 országok diplomatái zárt körben támogatásukról biztosították Magyarországot, hangsúlyozva a nemzeti igazságszolgáltatás szuverenitásának fontosságát. Az Európai Unió Bizottsága ugyanakkor jelezte, hogy figyelemmel kíséri az eljárást és annak összhangját az európai jogelvekkel.

A kiadatási kérelem elbírálása várhatóan hónapokat vesz igénybe, miközben mindkét ország igazságszolgáltatási szervei vizsgálják a jogi körülményeket. A döntés precedenst teremthet hasonló, határon átnyúló bűncselekmények kezelésében, és próbára teheti az európai szolidaritás és a nemzeti szuverenitás közötti egyensúlyt.

Cikk megosztása
Nincs hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük