Magyarország városfejlesztési stratégiájában jelentős mérföldkőhöz érkezett a barnamezős területek hasznosítása. A kormány átfogó fejlesztési programot indít, amely 2025-ig több mint 12 ezer hektárnyi elhagyott ipari terület újrahasznosítását célozza. A KSH adatai szerint ezek a területek jelenleg az ország települési területeinek közel 3,5%-át teszik ki, miközben hatalmas gazdasági potenciált rejtenek.
A Területfejlesztési Minisztérium bejelentése szerint idén nyáron elindul a BarKA (Barnamezős Kataszter) rendszer, amely digitális platformon térképezi fel és kategorizálja az országban található barnamezős területeket. „A rendszer nemcsak nyilvántartja ezeket a területeket, hanem összeköti a potenciális befektetőket a fejlesztési lehetőségekkel, ezáltal élénkítve a gazdaságot és javítva az életminőséget” – nyilatkozta Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter.
A program különös figyelmet fordít a vidéki nagyvárosok elhagyott ipari létesítményeire. Debrecenben, Miskolcon és Győrben már konkrét tervek vannak korábbi gyártelepek technológiai központokká, lakóövezetekké vagy zöldterületekké alakítására. A szakértők szerint a barnamezős beruházások nemcsak környezetvédelmi szempontból előnyösek, hanem a zöldmezős beruházásokhoz képest akár 30%-kal alacsonyabb infrastrukturális költségekkel is járhatnak.
A fejlesztésekhez az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközéből (RRF) 75 milliárd forint támogatás érkezik, amelyet a kormány további 50 milliárd forinttal egészít ki. A finanszírozási modellben magánbefektetők bevonását is tervezik, különösen a városi területeken található értékesebb ingatlanoknál.
„A barnamezős fejlesztések nemcsak gazdasági, hanem társadalmi szempontból is fontosak. Ezek a beruházások új életet lehelhetnek korábban leromlott városrészekbe” – emelte ki Kovács János, a Magyar Urbanisztikai Társaság elnöke. A szakértő szerint a program sikere nagyban függ a helyi önkormányzatok és a magánszektor együttműködésétől.
A BarKA-rendszer bevezetése az első lépés egy olyan komplex városfejlesztési stratégiában, amely hosszú távon hozzájárulhat a fenntarthatóbb területhasználathoz és a városok versenyképességének növeléséhez Magyarországon. Az első projektek megvalósítása már 2025-ben várható, elsősorban a megyei jogú városokban.
