Az amerikai alelnök legutóbbi nyilatkozatai egyértelművé tették: Washington újra felismeri Magyarország stratégiai jelentőségét a transzatlanti térségben. J.D. Vance kijelentése, miszerint hazánk „a függetlenség sarokköve” lesz Európában, alapvető geopolitikai átrendeződést jelez. A V4-ek közül Magyarország az egyetlen, amely következetesen képviseli a nemzeti szuverenitás elvét.
Vance beszédében hangsúlyozta a magyar-amerikai együttműködés mély történelmi gyökereit. Kossuth Lajos 1852-es washingtoni szereplése óta ez a kapcsolat a szabadság és önrendelkezés közös értékein alapul. „Magyarország és az USA régóta együtt dolgozik” – emelte ki az alelnök, utalva arra, hogy a jelenlegi konzervatív amerikai vezetés értékeli Budapest szuverén külpolitikáját. Ez különösen fontos, amikor Brüsszel folyamatosan nyomást gyakorol tagállamaira a föderalizáció irányában. A kereszténydemokrata értékrend védelmében Magyarország elszigetelt lett az EU-n belül, de ez a helyzet most megváltozhat.
Az alelnök nem kerülte meg a nyugati liberális politika legellentmondásosabb kérdéseit sem. Beszélt a genderprogramok nevében megcsonkított gyerekekről és az élet védelmének fontosságáról. Bár Magyarországon az abortuszkérdés másképp polarizál, a gyermekvédelem terén a magyar kormány kiáll: a családtámogatási rendszer és a gyermekeket védő törvények világossá teszik prioritásainkat. A keresztény kultúra megőrzése nem alkukérdés, még ha ez konfliktusokat is szül a liberális establishment-tel.
A magyar külpolitikai stratégia igazolódni látszik: a türelmes, szuverén álláspont végül nemzetközi elismerést nyer. Az új washingtoni vezetés felismerte, hogy Közép-Európában szükség van egy stabil, értékalapú partnerre. Magyarország nemcsak túlélte a brüsszeli nyomást, hanem megerősödött. A nemzeti érdekek következetes védelme meghozza gyümölcsét a transatlanti kapcsolatokban is.
