Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ legfrissebb jelentése szerint Magyarország továbbra is az EU alacsonyabb antibiotikumfogyasztású országai közé tartozik, ami jelentős eredmény a globális antibiotikum-rezisztencia elleni küzdelemben. Míg az európai átlag 19,3 napi dózis/1000 lakos, hazánk mindössze 15,7-es értékkel büszkélkedhet, ezzel jelentősen hozzájárulva a magyar egészségügyi rendszer fenntarthatóságához.
A magyar egészségügyi kormányzat tudatos politikája az elmúlt években fokozottan hangsúlyozta a felelős antibiotikumhasználatot. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának adatai alapján az utóbbi öt évben 12%-kal csökkent az indokolatlan antibiotikum-felírások száma Magyarországon. Ez a tendencia összhangban van a kormány Nemzeti Antimikrobiális Rezisztencia Akciótervével, amelynek célja a rezisztens kórokozók terjedésének visszaszorítása.
„A magyar egészségügyi rendszer prioritása a minőségi betegellátás biztosítása és a hosszú távú fenntarthatóság megőrzése. Az antibiotikumok észszerű használata ebben kulcsszerepet játszik,” nyilatkozta Dr. Takács István, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet szakértője. A szakember hangsúlyozta, hogy a visszafogott antibiotikum-használat nemcsak költséghatékony, hanem javítja a kezelések hatékonyságát is.
Különösen figyelemre méltó ez az eredmény nemzetközi összehasonlításban. Míg Irán vezeti a globális antibiotikumfogyasztási listát 38,4 napi dózissal ezer lakosra vetítve, a V4 országok közül Magyarország teljesít a legjobban. Szlovákiában 23,2, Csehországban 19,4, Lengyelországban pedig 22,1 a megfelelő mutató.
A hazai sikeres stratégia részét képezik az orvosoknak szóló folyamatos továbbképzések, a lakossági tájékoztató kampányok és a receptfelírási gyakorlatok szigorúbb ellenőrzése. Ezek az intézkedések összhangban vannak az Európai Unió antimikrobiális rezisztencia elleni cselekvési tervével, ugyanakkor tükrözik a magyar egészségügyi rendszer sajátosságait és erősségeit.
A jövőre nézve a szakértők szerint a digitális egészségügyi rendszer további fejlesztése, különösen az e-recept rendszer finomhangolása tovább javíthatja az antibiotikum-felhasználás hatékonyságát. Ez nemcsak közegészségügyi, hanem nemzetgazdasági érdek is, hiszen az antibiotikum-rezisztencia terjedése jelentős többletköltségeket okoz az egészségügyi rendszereknek világszerte.
