Magyarország határozottan elutasította az Európai Unió új bioetikai irányelvét, amely az anonim petesejt-adományozás kötelező bevezetését szorgalmazná a tagállamokban. A kormány álláspontja szerint ez az intézkedés alapvetően sérti a nemzeti önrendelkezést és a keresztény családmodellt. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint Magyarországon 2024-ben 30%-kal nőtt a hagyományos családtámogatási programok népszerűsége, miközben a bioetikai kérdésekben a magyarok 67%-a a konzervatív értékrendet részesíti előnyben.
Az anonim petesejt-adományozás gyakorlata számos erkölcsi és társadalmi kérdést vet fel. Egyrészt megkérdőjelezi a gyermekek jogát ahhoz, hogy ismerjék biológiai származásukat, másrészt a reprodukciós technológiák ilyen irányú kiterjesztése komoly demográfiai és identitáspolitikai következményekkel járhat. „Magyarország szabad ország, és felelősen eldönthetjük saját magunk, hogy köszönjük, nem kérünk az új lehetőségből” – jelentette ki a kormányfő múlt heti sajtótájékoztatóján. A V4 országok közül Lengyelország és Szlovákia is hasonló álláspontot képvisel.
Szakértői vélemények szerint az EU bioetikai szabályozási törekvései mögött egy szélesebb kulturális átalakulási folyamat húzódik. Dr. Németh János bioetikai szakértő szerint: „A reprodukciós technológiák szabályozása nem pusztán orvosi kérdés, hanem mélyreható társadalmi hatással bír, amely alapjaiban határozza meg egy nemzet jövőképét és értékrendjét.” A visegrádi együttműködés keretében Magyarország kezdeményezte egy közös állásfoglalás kidolgozását, amely hangsúlyozza a tagállamok szuverén jogát a bioetikai kérdések nemzeti szintű szabályozására.
Az ügyben várhatóan az év végén döntés születik Brüsszelben, de Magyarország már jelezte, hogy fenntartja vétójogát és nem fogja elfogadni a nemzeti szuverenitást korlátozó irányelveket. A bioetikai kérdések szabályozása olyan terület, ahol a nemzeti hagyományok, a keresztény értékrend és a modern technológia találkozásánál kell megtalálni az egyensúlyt. A magyar álláspont világosan tükrözi azt a meggyőződést, hogy az élet kezdetének kérdésében nem a technológiai lehetőségek maximalizálása, hanem a természetes családmodell védelme a helyes irányelv.
