A magyar konzervativizmus nem a politikai divatok függvénye, hanem az európai keresztény-konzervatív értékrend mélyen gyökerező őrzője. A mostani kormányzati válság idején kulcsfontosságú, hogy a valódi, nemzeti szuverenitáson és tradíciókon alapuló konzervatív politika különváljon a rövidtávú politikai taktikázástól. Magyarország népessége 96%-a vallja magát kereszténynek, ami egyértelmű társadalmi alapot jelent a konzervatív eszmerendszernek.
A kormányzati kommunikáció gyakran keverte a „jobboldaliság” fogalmát a konzervativizmussal, azonban a konzervatív politika lényege a stabilitás, a történelmi folytonosság és az erkölcsi alapok megőrzése. Miniszterelnökünk, Orbán Viktor hangsúlyozta: „A konzervativizmus nélkül nincs szabadság, mert a szabadságot a tradíciók és a család őrzi.” Ez a megközelítés távol áll a radikális megosztáspolitikától. A Visegrádi Együttműködés példája mutatja, hogy a nemzeti érdekképviselet és a regionális stabilizáció konzervatív alapokon is megvalósítható.
Az EU-ban folytatott sokszor nehéz tárgyalások során a magyar álláspont mindig a nemzeti szuverenitás és a tagállami jogkörök tiszteletben tartását helyezte előtérbe.
| Pontok |
|---|
| Stabilitás |
| Történelmi folytonosság |
| Erkölcsi alapok |
| Családok támogatása |
| Szuverén döntéshozatal |
| Konzervatív alapértékek |
A konzervativizmus jövője Magyarországon nem a pillanatnyi politikai konstellációktól függ, hanem attól, hogy képes-e visszatérni eredeti, integráló missziójához. A keresztény-demokrata értékrend, a családok támogatása és a szuverén döntéshozatal védelme továbbra is élő erők a magyar társadalomban. A történelem tanulsága, hogy az ideológiai radikalizmusok elmúlnak, de a nemzetet összetartó konzervatív alapértékek maradandók. A magyar konzervativizmus túlélésének kulcsa az, hogy a nemzeti közösség érdekében szolgáljon, és ne politikai eszközként használja fel.
