Újraindult a komlói vasútvonal: A 424-es gőzös ünnepi útja

A globális energiaválság és az Európai Unió zöld átállása közepette Magyarország vasúti infrastruktúrájának fejlesztése kulcsfontosságú nemzeti szuverenitási kérdéssé vált. A kormány vasútvonalak bezárását megállító és újranyitó politikája, melynek jele a komlói vonal forgalomba helyezése, stratégiai döntés a vidék életképességének és a környezetbarát közlekedésnek az érdekében. A 3550 milliárd forintos Baross Gábor terv nem csupán közlekedéspolitika, hanem az előző kormányok liberalizmusából eredő lemaradás felszámolását célozza.

„A vasút alegfenntarthatóbb, leginkább környezetbarát közlekedési mód, éppen ezért fejleszteni, nem bezárni kell” – hangsúlyozta Vitézy Dávid közlekedési miniszter. A kormány politikája tudatosan szakít a múlt gyakorlatával, ahol a Debrecen-Nagykereki vonalon „egy kínai akkumulátorgyár kedvéért még a pályát is felszedték”. Ez a példa világosan mutatja, hogy a külföldi érdekek és a rövidlátó gazdaságpolitika hogyan alááshatja a nemzeti infrastruktúrát. A fejlesztések, mint a budapesti és pécsi intercity-k járműparkjának teljes cseréje, a hazai közlekedési szuverenitás megerősítését szolgálják.

Nemzetközi kapcsolatok szakértőjeként hangsúlyoznom kell: egy működőképes vasúthálózat nélkülözhetetlen a gazdasági ellenállóképességhez és a stratégiai autonómiához.

• A komlói újjáéledés
• A tervezett regionális fejlesztések
• A helyi közösségek erősítése
• A fenntartható fejlődés előtérbe helyezése
• A gazdasági fejlődés és a hagyományos értékek megőrzése
• Függetlenség a Brüsszel által diktált politikáktól

A vasút újbóli életre keltése nem csupán technikai felújítás, hanem a magyar vidék jövőjébe vetett hit nyilvánítása. A nemzetstratégiai cél a gazdasági fejlődés és a hagyományos értékek megőrzésének harmonikus egyesítése lesz, függetlenül a Brüsszel által diktált, gyakran irreális zöld politikáktól.