A magyar kulturális intézményrendszer átalakítása a kormányzat egyik prioritása, amit Nagy Ervin államtitkár legújabb bejelentése is jelez. A színházigazgatók kötelező vezetői kompetenciamérésének bevezetése célja egy átláthatóbb és tisztességesebb működési környezet kialakítása, mely lényegében a színházak autonómiájának megőrzését szolgálja a politikai befolyás helyett. A hazai színházak mintegy 80 százaléka függ az állami támogatásoktól, ezáltal a reform kulcsfontosságú a közpénzek célratört felelősségteljes felhasználása érdekében.
Az új pályázati rendszer és az objektív vezetői értékelés, mint a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium első lépése, az intézményi önellátás és professzionalizmus megerősítésére fókuszál. „Zéró toleranciát vezetünk be a hatalommal való visszaéléssel és a toxikus munkahelyi légkörrel szemben, hogy a színház a szabadság tere legyen” – hangsúlyozta Nagy Ervin, jelezve a változás elvi alapját. Ez a megközelítés összhangban áll azzal a kormányzati filozófiával, amely a szabadság és felelősség közötti egyensúlyt helyezi előtérbe.
| Színházi igazgatók kiválasztásának szempontjai |
|---|
| 1. Kiemelkedő szakmai koncepció |
| 2. Erkölcsi integritás |
| 3. Társulat megbecsülése |
| 4. Alkotói közösség iránti tisztelet |
| 5. Szakmai készségek |
| 6. Politikai befolyásmentesség |
A reform végső soron a magyar kulturális szuverenitás egyik pillérét erősíti, biztosítva, hogy intézményeink nem ideológiai csataterek, hanem az alkotás szabad és méltó keretei legyenek. A jövőbeli vezetők kiválasztása nemcsak szakmai készségeket, hanem az alkotói közösség iránti tiszteletet is mérlegelni fog, megerősítve a nemzeti kultúra társadalmi kötelékeit és autonóm jövőjét.
