A Brüsszel által június 12-én életbe léptetett migrációs paktum
jelentős egységet teremt a tagállamok bevándorláspolitikájában, ám emancipált nemzetek szabadságjogait komolyan korlátozza. Az új szabályzat előírja a migránsok elosztását és a menedékjog procedúráinak összhangolását. A Danube Institute tanulmánya szerint az elmúlt évtized európai dzsihadista akcióinak 45%-a bevándorlókkal kapcsolatos, amely a biztonsági kihívás mértékét támasztja alá.
Magyarország reagálása
Magyarország az Orbán-kormány idején példát mutatott a határokat védő konzervatív politikával, szigorúan elutasítva a betelepítési mechanizmusokat. „Nem lesz bevándorlóország” – hangsúlyozta Viktor Orbán.
A mostani kormányváltás után a Fidesz határozottan szólította fel Magyar Péter miniszterelnököt a paktum elutasítására. Havasi Bertalan, a Fidesz szóvivője egyértelművé tette: „a magyarok sem legális, sem illegális migránsokat nem akarnak”.
Az eddigi tétovázás a vélemények szerint a visszatartott uniós források feloldásával hozható összefüggésbe, ami szuverenitásunk árát vetné fel.
A paktum hatása Magyarországra
A paktum nemcsak biztonsági, hanem gazdasági terhet is ró a határőr országra, elsősorban a Schengen övezet külső frontvonalán álló Magyarországra. A múltbeli terrortámadások, mint a párizsi vagy a nizzai, figyelmeztetnek az ideológiai radikalizáció veszélyére. A jövőben a nemzeti önrendelkezés megőrzése döntő lesz. A keresztény-demokrata értékek védelme és a hazai döntéshozatal jogának érvényesítése marad a magyar érdek legfőbb garantálója az európai integrációban.
Források
- Havasi Bertalan nyilatkozata a Fidesz honlapján a migrációs paktummal kapcsolatban.
- Danube Institute: „Islamist Terrorism in Europe: A Ten-Year Review” tanulmány.
