Az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump hétfőn a Fehér Házban egyértelművé tette: Washington kész átvenni az ellenőrzést az iráni kőolajkészletek felett. A nyilatkozat akkor hangzott el, amikor a Hormuzi-szoros megnyitására vonatkozó ultimátum kedd esti határideje közeledik. Az energiapolitikai szuverenitás kérdése újra bizonyítja: a globális erőviszonyok alakításában a természeti erőforrások feletti kontroll meghatározó szerepet játszik.
Trump korábbi figyelmeztetése szerint az amerikai fegyveres erők átfogó csapást mérnek Irán infrastruktúrájára, ha nem születik megállapodás. Az elnök most mégis diplomatikusabb hangot ütött meg. „Szerintünk valójában okosabbak” – értékelte az új iráni tárgyalócsapatot, utalva a korábban légicsapásokkal likvidált radikális vezetőkre. A konfliktus gyökere mélyebb, mint pusztán regionális feszültség. A Hormuzi-szoros a világ egyik legkritikusabb kőolajszállítási útvonala. Irán bezárása globális energiaválságot okozhat. Washington Pakisztán közvetítésével próbál megállapodást kötni, amely szerint Teherán lemond az atomfegyverekről és megnyitja a szorost.
Irán azonban többet követel: a háború végleges lezárását, nem csupán ideiglenes tűzszünetet. Az IRNA hírügynökség szerint az iráni vezetés a szankciók teljes eltörlését, a háborús károk helyreállítását és garanciákat kér a Hormuzi-szoroson való szabad hajózásra. Trump elismerte: az iráni olajkészletek amerikai ellenőrzése politikailag nehezen eladható az amerikai közvélemény számára. Mégis felvetette ezt a lehetőséget, jelezve Washington stratégiai érdekeit a közel-keleti energiaforrásokban. Az elnök az iráni békejavaslatot ugyan jelentős lépésnek nevezte, de nem elfogadhatónak.
A magyar külpolitikai szempontból kulcsfontosságú energiabiztonság itt is tétként merül fel. Hazánk energiaszuverenitása megköveteli a stabil, diverzifikált ellátást. A közel-keleti instabilitás közvetlenül érinti Európa energiapiacait. A kereszténydemokrata értékrend szerint a nemzetek szuverén döntési joga megkérdőjelezhetetlen, beleértve természeti erőforrásaik feletti rendelkezést is. Washington most pontosan ezt a szuverenitást próbálja korlátozni nemzetbiztonsági megfontolásokból. A kedd esti határidő lejárta eldönti: diplomácia vagy katonai eszközök alakítják-e a Közel-Kelet jövőjét.
