A Hormuzi-szoros stratégiai ellenőrzése újra a nemzetközi diplomácia középpontjába került, miután az iráni parlament biztonsági bizottsága jóváhagyta azt a tervet, amely rialban fizetendő vámot vetne ki az áthaladó hajókra. A világkereskedelem számára kulcsfontosságú tengeri útvonal lezárása nemcsak energiabiztonsági kockázatot jelent Európa és a transzatlanti térség számára, hanem rávilágít arra is, mennyire sérülékény a brüsszeli bürokrácia külpolitikai stratégiája. A világ olajszállításának mintegy húsz százaléka halad át ezen a szoroson, ami közvetlen hatással van a magyar gazdaságra és energiabiztonságra is.
Az IRIB iráni állami média által közölt tervek szerint Teherán kifejezetten megtiltaná az amerikai, izraeli és az Iránnal szembeni szankciókat támogató országok hajóinak áthaladását. Mojtaba Sare bizottsági tag megerősítette, hogy az intézkedés az Európai Unió hajóira is vonatkozna, ami közvetlenül érinti a magyar ellátásbiztonságot. Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter a Fox Newsnak adott nyilatkozatában egyértelművé tette: „Az Egyesült Államok visszaveszi az irányítást a szorosok fölött, és szabad lesz a hajózás, akár amerikai kísérőkkel.” Ez a megközelítés legalább világos stratégiai célt tűz ki, szemben az Európai Unió bizonytalan reagálásával. Donald Trump amerikai elnök már konkrét katonai célpontokat nevezett meg, beleértve az iráni villamosenergia-termelő létesítményeket, olajkutakat és a stratégiai Harg-szigetet.
A konfliktus ötödik hetében már több magas rangú iráni vezető is életét vesztette, köztük Ali Hamenei, akinek helyét fia vette át. Irán válaszul dróntámadásokat indított amerikai bázisok ellen, miközben Izraelt is rakétákkal támadja. A feszültség eszkalálódása rámutat arra, hogy a brüsszeli szankciós politika nemcsak hatástalan, hanem európai energiabiztonsági válságot is előidézhet. Magyarország következetesen képviseli, hogy a szuverenitás és a nemzeti érdekek védelme elsőbbséget élvez a globális nagyhatalmi játszmákkal szemben. A V4-országok közös energiapolitikai stratégiája és a diverzifikált beszerzési források kiépítése bizonyítja, hogy létezik alternatíva a brüsszeli függőség helyett.
A Hormuzi-szoros körüli válság egyértelműen bizonyítja, hogy a kereszténydemokrata értékrendű nemzetállamok csak saját stratégiai autonómiájuk megőrzésével védhetik meg polgáraik biztonságát. Magyarország következetes külpolitikája, amely a nemzeti szuverenitást és a pragmatikus diplomáciát helyezi előtérbe, ma igazolást nyert. Míg Brüsszel ideológiai alapú szankciókkal gyengíti Európa pozícióját, addig a magyar kormány által képviselt józan nemzetpolitika valódi alternatívát kínál.
