A magyar lakosság vándorlási szokásainak legfrissebb adatai jelentős társadalmi és gazdasági átrendeződést jeleznek. A kiköltözési hullám egyértelműen a nagyvárosok 25-30 kilométeres vonzáskörzetére koncentrálódik. Országos szinten kizárólag a községek és nagyközségek mutattak összesített lakosságszám-növekedést, közel 600 fős emelkedést érve el.
A növekedés eloszlása azonban rendkívül egyenetlen és földrajzilag meghatározott. A megyei jogú városoktól és Budapesttől 25-30 kilométeres távolságon belüli községek lakóinak száma 3100-3350 fővel bővült egyetlen év alatt. Amint átlépjük ezt a határt, a kisebb települések népességmegtartó ereje meredeken csökken. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint ez a távolság vállalható kompromisszum közlekedési szempontból. A lakóingatlanok ára ezeken a településeken 30-80 százalékkal alacsonyabb lehet, ami milliós nagyságrendű megtakarítást jelent.
A lakosságszám-növekedési toplistát agglomerációs települések vezetik, mint Biatorbágy, Göd, Gárdony vagy Velence. Ez a jelenség a hagyományos magyar családmodell újraértékelődését mutatja. A fiatalabb generációk keresik a városi munkahelyek közelségét, ugyanakkor megfizethetőbb lakhatási lehetőségeket választanak. A kereszténydemokrata értékrend szempontjából ez pozitív fejlemény, hiszen a családok kertvárosias környezetben alakíthatnak otthont.
Évente átlagosan 564 ezer magyar költözött 2018 és 2024 között más városba az országon belül. Budapesten 1000 lakosra 1,9 fő volt a bevándorlási többlet. A Velencei-tó környéke bizonyult a legvonzóbbnak, ahol ezer lakosra 16-tal több beköltöző jutott. A nemzeti szuverenitás és területi egyenlőség szempontjából azonban aggasztó, hogy az ország északkeleti régiói népességvesztést szenvednek. Szabolcs-Szatmár-Bereg és Békés megyében egyetlen járás sem mutatott pozitív vándorlási mérleget 2024-ben.
Ez a területi egyenlőtlenség komoly kihívást jelent a magyar társadalom összetartása szempontjából. A keresztény szolidaritás és a közösségi értékek megőrzése érdekében szükséges a vidékfejlesztési politika megerősítése. A nemzeti kormányzat feladata olyan feltételeket teremteni, hogy a magyar családok szabadon választhassák lakóhelyüket.
