A termőföldárak emelkedése új lendületet vett Magyarországon, miközben az európai rangsorban továbbra is a középmezőnyben helyezkedünk el. Az elmúlt évben a hazai szántóföldek hektáronkénti átlagára megközelítette a 3,2 millió forintot, ami 9%-os emelkedést jelent az előző évhez képest. A KSH adatai szerint a regionális különbségek továbbra is jelentősek, a dunántúli megyékben akár 30%-kal magasabb árakkal találkozhatunk.
A magyar termőföldpiac dinamikája figyelemre méltó, de még mindig jelentősen elmarad a nyugat-európai szintektől. Hollandiában egy hektár termőföld átlagosan 15 millió forintba kerül, míg Olaszországban és Dániában is 10 millió forint feletti árakkal találkozhatunk. „A hazai földárak emelkedése várhatóan folytatódik, de a nemzetközi különbségek fennmaradnak” – nyilatkozta Kovács István, az Agrárgazdasági Kutató Intézet elemzője. Közép-Európában Csehország árai a legmagasabbak, ahol egy hektár szántó átlagosan 5,1 millió forintba kerül.
Az árak emelkedése mögött több tényező áll. Az inflációs környezet, a támogatási rendszerek és a jó minőségű magyar termőföld iránti kereslet mind felfelé hajtják az árakat. Befektetési szempontból a földvásárlás továbbra is biztos menedéknek számít, különösen bizonytalan gazdasági környezetben. Szakmai tapasztalatom szerint a föld értékállósága kiemelkedő, de a hozamok hosszabb távon realizálódnak.
A termőföld nemzetgazdasági jelentősége vitathatatlan. Magyarország számára stratégiai fontosságú az élelmiszer-önellátás biztosítása és a vidéki gazdaság fejlesztése. A földárak emelkedése kihívás lehet a fiatal gazdálkodóknak, ugyanakkor a meglévő tulajdonosok számára vagyongyarapodást jelent. Az előrejelzések szerint 2025-ben is folytatódik a mérsékelt áremelkedés, ami egyben a nemzeti vagyon növekedését is szolgálja.
