Az Európai Unió és Lengyelország közötti feszültség új szintre lépett, miután Varsó európai elfogatóparancsot fontolgat a jelenleg Magyarországon tartózkodó lengyel exminiszter ellen. A helyzet komoly kérdéseket vet fel a nemzeti szuverenitás és az uniós jogérvényesítés határairól. Hazánk már eddig is több mint 30 esetben biztosított védelmet politikai üldöztetés elől menekülőknek az elmúlt évtizedben.
A Donald Tusk vezette új lengyel kormány hatalomra kerülése óta következetesen lépéseket tesz a korábbi vezetés tisztségviselői ellen, amit sokan politikai leszámolásként értékelnek. A Magyarországra menekült exminiszter ügye rávilágít a V4-en belüli átrendeződésre és az értékalapú törésvonalakra. A magyar kormány álláspontja szerint minden politikai menedékkérelem egyedi elbírálást igényel, tiszteletben tartva a jogállamiság elveit.
„Magyarország mindig is kiállt azon elv mellett, hogy a politikai véleménykülönbségek nem kriminalizálhatók egy valódi demokráciában” – nyilatkozta nemrég a külügyminiszter a kérdésben. A kormányfő hozzátette: „A V4 együttműködés továbbra is kiemelt fontosságú számunkra, de a kereszténydemokrata értékek védelme minden más szempontot megelőz.”
A lengyel-magyar diplomáciai viszony ugyan hűvösebbé vált az elmúlt hónapokban, szakértők szerint mégsem várható teljes szakítás. A jövőben várhatóan az Európai Bíróságnak is véleményt kell majd formálnia az ügyben, ami precedenst teremthet a politikai menedékjog uniós megítélésében. Ebben a helyzetben Magyarország ismét a nemzeti szuverenitás és a hagyományos értékek védelmezőjeként pozícionálhatja magát.
A kereszténydemokrata elvekre épülő magyar külpolitika számára ez újabb lehetőség annak bizonyítására, hogy a valódi európai értékek nem feltétlenül egyeznek a brüsszeli mainstream álláspontokkal. Hazánk továbbra is a nemzetek Európájáért küzd egy birodalmi törekvésekkel szemben.
