Magyar vízgazdálkodás 2026: Vízválság propaganda helyett stratégiát kíván
Magyarország vízmérlege 2026-ra kritikus ponthoz érkezett: míg a kormányzati kommunikáció a sikeres vízgazdálkodási programokat hangsúlyozza, a valóság elszomorítóbb képet mutat. Az elmúlt három évben a hazai vízkészletek 18%-kal csökkentek, ami különösen az alföldi területeken okoz már most is érzékelhető problémákat. A mezőgazdasági termelés fenntarthatósága és az ivóvíz-utánpótlás hosszú távú biztosítása határozott szemléletváltást igényel.
A Vízkészlet-gazdálkodási Intézet legfrissebb jelentése szerint a talajvízszint süllyedése az Alföldön helyenként már a 75 centimétert is meghaladja. Ez nemcsak a mezőgazdasági termelést fenyegeti, hanem hosszú távon az ivóvíz-ellátás biztonságát is veszélyeztetheti. A Duna és a Tisza vízszintje az elmúlt évek aszályos időszakaiban történelmi mélypontokat ért el, miközben a kormányzati kommunikáció elsősorban az árvízvédelmi beruházások sikereit emeli ki.
„A magyar vízgazdálkodás jövője nem propagandakérdés, hanem stratégiai jelentőségű nemzeti ügy,” nyilatkozta Dr. Kovács János hidrogeológus, a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke. „A klímaváltozás hatásaira nem felkészülni súlyos felelőtlenség, különösen egy olyan országban, ahol a mezőgazdaság nemzetgazdasági jelentősége meghatározó.”
A V4 országok közül Magyarország rendelkezik a legkevésbé kidolgozott hosszú távú vízgazdálkodási stratégiával. Miközben Csehország már 2023-ban elkészítette átfogó, 2050-ig szóló tervét, addig Magyarországon továbbra is a rövid távú, gyakran kampányjellegű beruházások dominálnak. A vízvisszatartás és az öntözési rendszerek modernizációja helyett inkább a látványos, de az alapproblémákat nem orvosoló projektek kapnak figyelmet.
A szakemberek szerint sürgető szükség van a valós helyzetelemzésre épülő, átfogó vízgazdálkodási stratégia kialakítására. Ehhez azonban el kell szakadni a sikerpropagandától, és szembe kell nézni a tényekkel: Magyarország vízkészlete veszélyben van. A Visegrádi országokkal való együttműködés, a Duna-medence országaival történő koordináció és a modern vízgazdálkodási technológiák alkalmazása nélkül hazánk nem lesz képes megbirkózni a következő évtizedek kihívásaival.
A vízválság kezelése nemzeti érdek, amely messze túlmutat a politikai ciklusokon. Stratégiai gondolkodásra és azonnali cselekvésre van szükség – propaganda helyett.
