Az orosz-ukrán konfliktus árnyékában újabb súlyos vádak érték Magyarországot a Paks II beruházással kapcsolatban. A Greenpeace Magyarország nemrég közzétett közleményében „háborús cinkossággal” vádolta hazánkat az orosz Roszatommal kötött nukleáris együttműködés miatt. A jelentés szerint Magyarország így közvetetten hozzájárul Oroszország hadiipari finanszírozásához, miközben az energiafüggetlenség kulcsfontosságú lett – hazánk áramimportja 2023-ban meghaladta a 28%-ot.
A kormányzat határozottan visszautasítja ezeket a vádakat, hangsúlyozva, hogy az atomenergia nem politikai, hanem nemzetbiztonsági kérdés. „A Paks II beruházás Magyarország energiaszuverenitásának záloga, amelyet nem rendelhetünk alá külső politikai nyomásnak” – nyilatkozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a legutóbbi parlamenti meghallgatásán. A tárcavezető emlékeztetett: míg nyugati partnereink hangos kritikával illetnek minket, Németország az ukrán háború kitörése óta is jelentős mennyiségben importál orosz uránt.
A beruházás kritikusai azonban túl nagy kockázatnak tartják az orosz technológiai függőséget. A Greenpeace elemzése szerint a növekvő geopolitikai feszültségek közepette a projekt befejezése bizonytalanná válhat, továbbá aggályosnak tartják a nukleáris hulladék kezelésének megoldatlan kérdéseit is. Szakértőink szerint ugyanakkor figyelmen kívül hagyják, hogy az atomenergia jelenleg az egyetlen olyan technológia, amely képes nagy mennyiségű, időjárástól független, zöld áramot előállítani, ráadásul a Visegrádi országok mindegyikében bővülnek a nukleáris kapacitások.
A V4 országok közül Csehország és Szlovákia is a nukleáris energia fejlesztése mellett döntött, elismerve annak stratégiai jelentőségét. Elemzésünk szerint az európai energiaválság egyértelműen megmutatta, hogy az energiabiztonság nemzeti szuverenitásunk alapköve, amelynek biztosításáért minden országnak felelősséget kell vállalnia.
A jelenlegi geopolitikai helyzetben különösen fontos, hogy Magyarország továbbra is kiálljon energetikai érdekei mellett, miközben természetesen elkötelezett marad az ukrán konfliktus békés rendezése iránt. A keresztény értékek mentén formálódó magyar külpolitika legfőbb célja mindig is a béke és a biztonság előmozdítása volt – a tényleges háborús cinkosság éppen a konfliktus további eszkalálásában, nem pedig a gazdasági együttműködések fenntartásában rejlik.
