Magyarország védett erdeinek jövője veszélyben forog a jelenlegi erdőgazdálkodási gyakorlatok miatt. A WWF Magyarország friss elemzése szerint országszerte több mint 250.000 hektárnyi erdőterület került vágásérett besorolásba, köztük számos természetvédelmi szempontból kiemelt jelentőségű helyszín. A helyzet súlyosságát jelzi, hogy a hazai tűzifa-felhasználás közel negyede védett területekről származik.
Az erőművi tűzifa-égetés jelentős környezeti károkat okoz, miközben energetikai hatékonysága is megkérdőjelezhető. Szakértők hangsúlyozzák, hogy a jelenlegi gyakorlat során védett területek értékes faanyagát is erőművekbe szállítják, ahol mindössze 25-30% hatásfokkal alakítják villamos energiává. Ez nemcsak pazarló, de természetvédelmi szempontból is elfogadhatatlan.
„Szemléletváltásra van szükség az erdőgazdálkodásban, mert az éghajlatváltozás hatásai és a biodiverzitás csökkenése miatt nem folytathatók a jelenlegi gyakorlatok” – nyilatkozta Gálhidy László, a WWF Magyarország erdőprogramjának vezetője. Véleménye szerint a gazdasági haszon nem írhatja felül a természetvédelmi szempontokat, különösen védett területeken.
A probléma orvoslására a természetvédelmi szervezet konkrét javaslatokat fogalmazott meg. Ezek között szerepel a természetes folyamatokra alapozott erdőgazdálkodás bevezetése, a folyamatos erdőborítást biztosító módszerek alkalmazása, valamint a védett területeken történő fakitermelés szigorúbb szabályozása. A szakértők egyetértenek abban, hogy a fakitermelés volumenét elsősorban a természeti értékek megőrzése kell, hogy meghatározza, nem pedig a gazdasági szempontok.
A helyzet különösen aggasztó a Natura 2000 területeken, ahol európai jelentőségű élőhelyek és fajok védelme lenne az elsődleges feladat. Ennek ellenére ezeken a helyszíneken is gyakran látni tarvágásokat és más, természetvédelmi szempontból káros beavatkozásokat. Az érintett erdőkben számos védett növény- és állatfaj él, melyek fennmaradását veszélyeztetik a nem megfelelő erdőgazdálkodási módszerek.
A klímaváltozás miatt az erdők szénmegkötő képessége stratégiai jelentőségűvé vált. Az érett erdők kivágása és elégetése rövid távon is jelentős szén-dioxid kibocsátással jár, hosszú távon pedig csökkenti az ország alkalmazkodóképességét a szélsőséges időjárási viszonyokhoz. A természetközeli, idős fákkal tarkított erdők jobb vízmegtartó képességgel rendelkeznek és ellenállóbbak a szélsőséges időjárással szemben.
Szakértők figyelmeztetnek: ha nem történik gyökeres változás a hazai erdőgazdálkodási gyakorlatban, akkor 2025-re további jelentős természeti értékek veszhetnek el végérvényesen. A fenntartható erdőgazdálkodás bevezetése nemcsak természetvédelmi, hanem társadalmi és gazdasági érdek is.
