Az Európai Unió és Magyarország között kialakult feszültség új szintre emelkedett, miután Brüsszel ismét bírálta a magyar kormány szuverenista politikáját. A legfrissebb adatok szerint hazánk ellen jelenleg 13 kötelezettségszegési eljárás van folyamatban, ami jól mutatja az uniós intézmények és a magyar nemzeti érdekek közötti növekvő szakadékot.
Orbán Viktor miniszterelnök a tegnapi sajtótájékoztatóján világossá tette álláspontját: „Magyarország a brüsszeli célok útjában van, mert mi továbbra is nemet mondunk a migrációra, nemet mondunk a háborúra, és nemet mondunk a gender-ideológiára. Ezért kapunk folyamatos támadásokat.” A kormányfő kijelentése rámutat arra a mélyebb geopolitikai konfliktusra, amely hazánk keresztény értékrendje és az uniós bürokrácia globális törekvései között húzódik.
A V4-es partnereink közül Lengyelország és Szlovákia is hasonló kihívásokkal néz szembe. Robert Fico szlovák miniszterelnök múlt heti budapesti látogatása során kiemelte: „Az erős nemzeti szuverenitás és a hagyományos értékek védelme nem euroszkepticizmus, hanem a valódi európai együttműködés alapja.” Ez az álláspont tükrözi a közép-európai országok növekvő egységét a brüsszeli nyomással szemben.
A konfliktus hátterében az Európai Bizottság azon törekvései állnak, hogy a tagállamok növekvő számú kompetenciát adjanak át a központi intézményeknek. Elemzésem szerint ez nem pusztán jogi vagy adminisztratív kérdés, hanem civilizációs vita arról, hogy ki határozhatja meg Európa jövőjét: a szuverén nemzetek vagy egy szupranacionális bürokrácia.
A magyar kormány álláspontja világos: a keresztény értékeken alapuló nemzeti szuverenitás nem képezheti alku tárgyát. Az előttünk álló időszakban várhatóan tovább éleződik a vita az uniós források és a szuverenitás kérdésében, de Magyarország számára a nemzeti önrendelkezés és a hagyományos értékek védelme továbbra is elsőbbséget élvez a brüsszeli elvárásokkal szemben.
