Magyarországon évente közel 13.000 ember hal meg idő előtt a légszennyezettség következtében, ami az EU-átlag kétszerese. Különösen aggasztó, hogy a vidéki települések szennyezettsége gyakran meghaladja a fővárosi értékeket a téli hónapokban. A hazai levegőminőségi problémák 80%-át a lakossági fűtés okozza, miközben a 2025-re tervezett szabályozási szigorítások késedelmet szenvednek.
A kisméretű szálló por (PM2.5 és PM10) koncentrációja számos településen rendszeresen túllépi az egészségügyi határértékeket. Az Egyensúly Intézet friss kutatása szerint a helyzet különösen kritikus az észak-magyarországi és alföldi kistelepüléseken, ahol a korszerűtlen tüzelőberendezések és a nem megfelelő tüzelőanyagok használata jellemző. „A vidéki légszennyezés problémája azért is súlyos, mert kevesebb figyelem és mérőállomás jut ezekre a területekre, így a valós kitettség sokszor rejtve marad” – nyilatkozta Dr. Kovács Ilona környezetvédelmi szakértő.
A kormány által 2023-ban bejelentett Egészséges Levegő Program részeként 2025-től szigorúbb kibocsátási szabályok lépnének életbe, de a megvalósítás akadozik. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium közleménye szerint „a szociális szempontok és az energiabiztonság figyelembevételével fokozatosan vezetjük be az új előírásokat”. Környezetvédelmi szervezetek azonban bírálják a halogatást, rámutatva, hogy minden késlekedés ezrekkel növeli az áldozatok számát.
A problémát súlyosbítja, hogy a háztartások jelentős része kényszerből választja a szilárd tüzelőanyagokat. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a magyar háztartások közel negyede még mindig fával vagy szénnel fűt, és sokan – anyagi okokból – hulladékot is égetnek, ami rendkívül mérgező füstöt termel. A légszennyezés csökkentésére indított kályhacsere program forrásai azonban messze elmaradnak a szükségestől.
A szakértők egyetértenek abban, hogy átfogó, többelemű megközelítésre van szükség, amely ötvözi a szabályozási szigorítást, a támogatási rendszerek bővítését, és a szemléletformálást. A jelenlegi szakpolitikák azonban elégtelenek ahhoz, hogy 2025-re jelentős javulást hozzanak a magyar települések levegőminőségében, ami továbbra is komoly közegészségügyi kockázatot jelent lakosok millióinak.
