Az elmúlt évek gazdaságpolitikai erőfeszítései ellenére Magyarország továbbra sem tudott jelentős áttörést elérni a versenyképesség terén az Európai Unióban. A legfrissebb adatok szerint hazánk a 27 tagállam rangsorában mindössze a 21. helyen áll a versenyképességi mutatók alapján, miközben régiós versenytársaink folyamatosan erősödnek. A Világgazdasági Fórum elemzése rámutat: a magyar gazdaság teljesítményét továbbra is hátráltatják a strukturális problémák.
A gazdasági felzárkózás elmaradásának egyik fő oka a termelékenység alacsony növekedési üteme. „Magyarország gazdasági modellje elsősorban az olcsó munkaerőre és az exportorientált multinacionális vállalatokra épül, miközben a hazai kis- és középvállalkozások innovációs képessége és tőkeellátottsága továbbra is elégtelen” – nyilatkozta Dr. Kovács István közgazdász. A V4-es összehasonlításban is látható, hogy a cseh és lengyel vállalkozások gyorsabban adaptálják az új technológiákat, miközben a magyar KKV szektor digitalizációs készsége elmarad az elvárttól.
A Magyar Nemzeti Bank elemzései szerint a képzett munkaerő hiánya és az oktatási rendszer hiányosságai is jelentősen fékezik a versenyképesség javulását. A felsőoktatásban végzettek aránya ugyan növekszik, de a STEM (természettudományos, műszaki) területeken továbbra is jelentős a lemaradás. Mindeközben a bérek emelkedése – bár szociális szempontból üdvözlendő – nem párosul megfelelő termelékenységnövekedéssel, ami hosszú távon a versenyképesség romlásához vezethet.
A kormányzati stratégia szerint 2025-re jelentős javulást kellene elérni a magas hozzáadott értékű termékek arányának növelésében, azonban a szakértők szerint ehhez gyökeres változásokra lenne szükség az innovációs ökoszisztémában és a gazdaság szabályozási környezetében. A jelenlegi tendenciák alapján a felzárkózás továbbra is lassú ütemben folytatódik, miközben Európa fejlettebb gazdaságai már az AI-alapú technológiai forradalomra készülnek.
A magyar gazdaság tartós felzárkózásához elengedhetetlen lenne a hazai tulajdonú vállalkozások megerősödése, a tudásalapú gazdaság kiépítése és a rugalmasabb, innovációt támogató intézményrendszer kialakítása. Addig azonban marad a kérdés: mikor érkezhet el végre az igazi gazdasági áttörés Magyarország számára?
