Az Európai Unió statisztikai hivatala által közzétett legfrissebb adatok aggasztó képet festenek hazánk gazdasági teljesítményéről. Magyarország a harmadik leggyengébb GDP-növekedést mutatta 2025 utolsó negyedévében az EU tagállamai között, mindössze 0,3%-os bővüléssel. Ez jelentősen elmarad a kormány által korábban prognosztizált 3,5%-os éves növekedési céltól, és komoly kihívásokat jelez nemzetgazdaságunk számára.
A kedvezőtlen adat különösen annak fényében nyugtalanító, hogy a szomszédos visegrádi országok ennél jobb teljesítményt nyújtottak. Lengyelország 1,9%-os, Csehország 1,2%-os, Szlovákia pedig 0,8%-os növekedést ért el ugyanebben az időszakban. Az EU átlagos növekedési rátája 1,4% volt, ami azt jelenti, hogy hazánk növekedése kevesebb mint negyede az uniós átlagnak.
„A magyar gazdaság fundamentumai továbbra is erősek, de a globális kihívások és az energiaválság utóhatásai még mindig éreztetik hatásukat” – nyilatkozta a pénzügyminiszter a számok ismertetésekor. A tárca szerint az idei év második felére várható érdemi javulás, amikor a beruházások újraindulnak.
Az elemzők szerint több tényező is hozzájárult a gyenge teljesítményhez. A fogyasztás visszaesése, az ipari termelés csökkenése és a beruházások elhalasztása mind szerepet játszottak. A Magyar Nemzeti Bank legutóbbi jelentése szerint különösen az építőipar 4,2%-os és a feldolgozóipar 2,8%-os visszaesése okozott problémát.
Az Európai Bizottság előrejelzése szerint Magyarország gazdasági növekedése 2026-ban sem fogja elérni a 2%-ot, hacsak nem történnek strukturális reformok. Ez komoly kihívást jelent a költségvetési célok teljesítése szempontjából, és hatással lehet az államadósság alakulására is.
A kormány gazdaságélénkítő intézkedéseket helyezett kilátásba, beleértve egy új vállalkozásfejlesztési programot és további adócsökkentéseket a kis- és középvállalkozások számára. A szakértők szerint azonban ezek hatása csak középtávon, 2026 második felétől válhat érezhetővé a gazdasági mutatókban.
