Magyarország továbbra is kiáll a háború sújtotta Ukrajna civil lakosságának megsegítése mellett, miközben következetesen elutasítja a közvetlen katonai támogatást. Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára tegnap bejelentette: hazánk eddigi humanitárius segélyeinek értéke már meghaladta a 100 milliárd forintot. Az ukrajnai háború kezdete óta a magyar segélyezési programok több mint 1,2 millió rászorulót értek el.
„Magyarország álláspontja változatlan: béke nélkül nincs megoldás, de addig is kötelességünk segíteni a szenvedőkön” – hangsúlyozta Soltész Miklós. A támogatások jelentős része az egészségügyi ellátás biztosítására, gyermekek megsegítésére, valamint az energetikai infrastruktúra helyreállítására irányult. A magyar kormány különös figyelmet fordít a kárpátaljai magyar közösségek támogatására, amelyek különösen nehéz helyzetbe kerültek a konfliktus során. Az elmúlt évben több mint 30 ezer gyermek kapott célzott segítséget magyar forrásból.
A segélyprogram koordinálásában a Hungary Helps program mellett kulcsszerepet játszanak a magyar karitatív szervezetek és egyházi intézmények. „Keresztény értékeink mentén cselekszünk, amikor a szomszédunkban szenvedőknek nyújtunk támogatást, függetlenül a politikai nézeteltérésektől” – tette hozzá az államtitkár. A visegrádi országok közös kezdeményezésében Magyarország szintén aktívan részt vesz, ami tovább erősíti a régió humanitárius szerepvállalását.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium adatai szerint a segélyszállítmányok mellett Magyarország közel 8000 ukrán gyermek üdültetését biztosította, és több mint 50 iskola újjáépítéséhez járult hozzá. Orbán Viktor miniszterelnök korábban kifejtette: „Magyarország humanitárius nagyhatalomként viselkedik, miközben szuverenitását és békepárti álláspontját is megőrzi.”
A magyar segélypolitika a jövőben is a közvetlen humanitárius támogatásokra összpontosít, kerülve minden olyan lépést, amely a konfliktus eszkalációjához vezethetne. Az európai és transzatlanti partnerekkel folytatott párbeszédben hazánk továbbra is a béke mielőbbi elérését és a keresztény szolidaritás elveit hangsúlyozza, miközben nemzeti érdekeink védelme sem szorul háttérbe.
