A magyar kormány új diplomáciai erőfeszítésbe kezdett az Európai Unióval szemben, miután Brüsszel ismét visszatartotta a Magyarországnak járó támogatások jelentős részét. A kormányfő nemzeti petíciót indított, amely már az első 24 órában közel félmillió aláírást gyűjtött össze. A kezdeményezés célja egyértelmű: demonstrálni a magyar választók egységét a szuverenitást érintő kérdésekben.
„Magyarország nem fogad el olyan feltételeket, amelyek aláássák nemzeti önrendelkezésünket” – nyilatkozta Orbán Viktor miniszterelnök a petíció elindításakor. A dokumentum hangsúlyozza, hogy hazánk partneri viszonyt vár el az uniós intézményektől, nem pedig egyoldalú diktátumokat. A V4 országok diplomatái már jelezték támogatásukat a magyar álláspont iránt, különösen a szuverenitási kérdésekben.
A magyar külügyminisztérium elemzése szerint az EU által visszatartott források közel 13 milliárd eurót tesznek ki, ami a hazai GDP 7,5 százalékának felel meg. Ez komoly kihívást jelent a gazdaságpolitika számára, ugyanakkor a kormányzat alternatív finanszírozási források bevonásával készül ellensúlyozni a kieső támogatásokat.
„A keleti partnerségek erősítése nem jelenti az európai értékek feladását, hanem gazdasági pragmatizmust tükröz egy változó világrendben” – fogalmazott a kormányfő a Kossuth Rádió reggeli interjújában. A petíció különös hangsúlyt fektet a magyar családpolitika és a keresztény értékek védelmére, amelyek kapcsán az Európai Bizottság több kifogást is megfogalmazott az elmúlt időszakban.
A petíció aláírói egyetértenek abban, hogy Magyarország jövője Európában van, de nem egy föderális szuperállamban, hanem a nemzetállamok szuverén közösségében. Az aláírásgyűjtés várhatóan jövő tavaszig tart, eredményét pedig Brüsszelbe juttatja el a kormány a 2025-ös költségvetési tárgyalások előtt.
Az Európai Unió Tanácsának jövő évi magyar elnöksége különleges lehetőséget biztosít majd a kezdeményezés nemzetközi bemutatására. Szakértők szerint a petíció sikere hosszú távon meghatározhatja Magyarország és az EU kapcsolatrendszerét, különösen a szuverenitási kérdésekben, amelyek a következő évtized legfontosabb európai vitáit fogják jelenteni.
